bélyegkép|jobbra|250px|A Száva utcai adótorony építése 1987-ben (Uvaterv felvétele) A Száva utcai adótorony Budapest X. kerületének Gyárdűlő nevű városrészében, a Száva utcában áll. Magyarország egyik legmagasabb építménye a maga 154 méteres magasságával. A torony a főváros dél pesti régiójából jól látható. 1987-1988 között épült. Gerincadóként földfelszíni sugárzású, digitális rádió (T-DAB+) és digitális televízió csatornák műsorait továbbítja (DVB-T szabványú One Földfelszíni TV és a mobiltelefonon fogható DVB-H).
Az adótorony helyszíne (Száva utca) a tengerszint felett 120 méter magasságban helyezkedik el.
Az épület A létesítmény magába foglalja a tornyot és a hozza kapcsolódó épületegyüttest (a torony körül hat üzemviteli épület van). A tervezői a Potiber (K. Artner Klára építész) és az Uvaterv (Földi András és Reiner Endre statikusok). Az építését a 31. számú Állami Építőipari Vállalat és az Országos Szakipari Vállalat végezték.
A tornyot úgy tervezték, hogy akár 200 kilométeres szelet is kibírjon.
A torony magassága 154 méter. Egy 2,5 méter vastag, kör alakú vasbeton lemezen áll. Ezen alapra helyezték fel a helyszínen előre gyártott, tizenhat sokszög alaprajzú, kúszózsaluzatos technológiával készült 7,6 méter átmérőjű, 37,5 centiméter falvastagságú vasbeton felmenő szerkezetet.A toronyrész acélszerkezetű hengeres cső. Az acélszerkezetét előregyártott, 4 méteres elemekből álltították össze. Az erkélyek és belső födémek is acélszerkezetűek. Egy 1,5 méter vastag vasbeton lemez van száz méter magasságban.
Az alsó része készült vasbetonból, ami 100 méteres magasságig tart. A list is eddig vasn kiépítve. Ezután már az acélból készült része következik. A lift után, amivel a 28-ik emeletig lehet feljeutni, a tovább felfele már létra vezet fel.
Története Az 1970-es években igény merült fel a budapesti zavartalan rádiótelefon-kommunikáció biztosítására, amihez elsőként épült meg Száva utcai központi adótorony és üzemviteli épület. A János-hegyi torony csak azt követően épült meg.
A beruházás a Magyar Posta által valósult meg.
Kezdetben az URH-adások továbbítására szolgált, vagyis az autókban lévő rádiótelefonok és a vezetékes telefonhálózat közötti kapcsolatokhoz. A Budapesti Egységes Rádiótelefon-hálózat 1990 elejétől működött. Az első kereskedelmi célú 1G-s rádiótelefon hálózat 1990-ben kezdett kiépülni. Az adótorony az első analóg rádiótelefon-hálózat kísérleti üzemének részeként indult, majd 1994-ben a GSM-hálózat bázisállomása lett.
A 2000-es évektől a mikrohullámú kapcsolat háttérbe szorult, illetve megjelentek: a 2G, 3G, majd a 4G rendszerek. A 2010-es évek elején a toronyban hagyományos 2G (GSM), 3G (UMTS), és LTE bázisállomások voltak. A 2010-es évek második felében 14 mobil cellát szolgált ki a torony, többek között a 2, 3, és 4G technológiát használó egységeket. 2017-ben Budapest beszédforgalmának a felét, azaz naponta 2,5-3 millió megabájt mobil adatforgalmat kezelt, továbbá az Antenna Hungária földfelszíni televíziós, mobil-televíziós és rádiós műsorsugárzását is biztosította.
A tornyot korábban a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltette. A Magyar Telekomtól 2019-ben a magyar állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) 1,7 milliárd forint körüli összegért megvette a létesítményt. Jelenlegi üzemeltetője a Pro-M Zrt. (2026-ban)
Jegyzetek
Források Száva utcai adótorony – Fmdx.hu Száva utcai adótorony – sygic.com
Kategória:Magyarország adótornyai Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Budapest X. kerülete