Briglevics Károly István (Nemesapáti, 1878. október 14. – Zalaegerszeg, 1957. június 28.) Zala vármegye kormánybiztos főispánja a Károlyi-kormány alatt, ügyvéd, politikus.
Élete Egy Vas vármegyei nemesi családban született Nemesapátiban, Zala vármegyében. Szülei Briglevics Károly (1839-1921), földbirtokos és Peszlen Mária (1850-1920) voltak. Anyai nagyszülei Peszlen István és Gotthardt Róza (1826-1906). Az apai ági felmenője Briglevics János 1624. július 10-én szerzett címeres nemeslevelet II. Ferdinánd magyar királytól. Briglevics Károly leánytestvérei: Briglevics Matild (1881-1900), Briglevics Gizella (1871-1904), Briglevics Emilia (1873-1904), valamint Briglevics Krisztina kisasszonyok.Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)1904-11-13 / 46. szám Fivérei: Briglevics Károly és Briglevics Kálmán.
Középiskolai tanulmányait először Zalaegerszegen, később Kőszegen és Veszprémben végezte. Az egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron folytatta és végezte. Diplomája megszerzése után, Zala vármegye szolgálatába lépett: 1905-ben a főispán tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki.Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 27-53. szám) 1905-07-02 / 27. szám 1905 és 1909 között árvaszéki jegyző lett, és 1909 és 1918 között pedig árvaszéki ülnök. Ez idő alatt, 1917-ben, a Közélelmezési Minisztériumból Temesvárra küldték közélelmezési kormánybiztosnak. 1918-ban a Károlyi-kormány Zala megye kormánybiztos főispánjává nevezte ki, majd 1919-ben ünnepi nagygyűlésen átadta a hatalmat a forradalom vezetőinek. A Tanács Köztársaság bukása után, 1919 és 1945 között Zalaegerszegen dolgozott ügyvédként, és egyben Zala vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Az 1922-es nemzetgyűlési választásokon országgyűlési képviselővé jelöltette magát boldogfai dr. Farkas Tiborral és Friedrich Istvánnal szemben, azonban veszített. A szovjet megszállás után, 1945. április 2-től május 31-ig, újra főispáni tisztséget töltött be a kormány által kinevezett, B. Molnár József megérkezéséig.
Házassága és leszármazottjai 1908. augusztus 1.-én Zalaegerszegen feleségül vette a nemesi származású kiszellői és nemesvarböki Csesznák Anna Ludovika Mária Cecília (Zalaegerszeg, 1885. november 22.–Zalaegerszeg, 1975. december 14.)Zalamegye, 1908 (27. évfolyam, 27-52. szám)1908-08-02 / 31. szám kisasszonyt, akinek a szülei kiszellői és nemesvarböki Csesznak Sándor (1847-1896), árvaszéki elnök és niczkilaki és ondódi Laky Amália (1839-1928) voltak. A menyasszonynak az apai nagyszülei nemes Csesznák János (1810-1901), Zala vármegye alispánja 1862. július 8.-a és 1863. február 28.-a között, földbirtokos és felsőeőri Fábián Terézia (1822-1880) voltak; az anyai nagyszülei miczkilaki és ónodi Laky József (1790-1857), földbirtokos és makkoshetyei Hettyey Ludovika (1818-1895) voltak. Briglevics Károly és Csesznák Anna házasságából született: Briglevics István (Zalaegerszeg, 1911. április 8.−†?), zalai aljegyző, akinek a neje felsőpataki Bosnyák Klára Olga (Misefa, 1923. október 12.−†?).
Jegyzetek
Források
Briglevics Károly életrajza, Tudástár, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929 Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994 Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Zala vármegye főispánjai