A rajon a területi közigazgatás járási szintjének elnevezése főleg a valamikori Szovjetunióban, és a legtöbb utódállamban ma is létezik, de más országok is használták (pl. Ausztria, Bulgária, Románia). Nagyobb városok kerületeit is .
A szó eredete A francia rayon szóból ered, amelynek jelentése: sugár, kerület (különösen egy erőd kerülete).
Története A rajonokat az 1924-1927 közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott. Számuk a Szovjetunió teljes területén az 1930-as években 3-4 ezer, a 40-es és 50-es években 4000-4400 között mozgott, általában nőtt. A 60-as évek elején a hruscsovi reformok átszervezései kapcsán jelentős változás következett be, alig 1800 rajon maradt az összevonások után. A 60-as évek végén azonban ismét közel 3000 volt a számuk, ami azután 1991-ig 3200 fölé nőtt.
A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, Lettországban és Azerbajdzsánban (ahol nem hoztak létre területi – oblaszty – szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük. Litvániában, Grúziában és Örményországban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.
A volt szovjet tagállamokban Járások és járási jogú városok száma összesen a volt szovjet tagállamokban: Azerbajdzsán: 77 Fehéroroszország: 118 Kazahsztán: 200 Kirgizisztán: 54 Moldova 35 Lettország 33 Tádzsikisztán 78 Türkmenisztán 56 Ukrajna: 679 Üzbegisztán: 227
Források http://www.statoids.com
Kategória:Közigazgatási egységek Kategória:A Szovjetunió közigazgatása