Torkos Sándor (1833 körül – Sopron, 1865. július 5.) nyelvész, jogtanár, az MTA levelező tagja.

Élete Miután befejezte tanulmányait, a soproni királyi váltótörvényszéknél volt iktató, majd a soproni ágostai hitvallású evangélikus főtanodában rendkívüli jogtanár. A Magyar Tudományos Akadémiának 1861. december 20-től levelező tagja, székfoglaló előadását 1862. május 13-án tartotta. Elhunyt 1865-ben, 32 évesen. Nyelvkészként a Zala vármegyei nyelvjárásról (Göcsej), a regölésről és a magyar–finn nyelvsajátosságokról írt tanulmányokat.Szinnyei József 1908. Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Hornyánszky, Budapest.

Munkássága Nyelvész, a göcseji nyelvjárás kutatója, finnugrista, az újgrammatikus nyelvészet képviselője, Hunfalvy Pál követője. Foglalkozott a magyar nyelv görög jövevényszavaival. Számos újságcikket írt különböző folyóiratokba (Magyar Nyelvészet, Új Magyar Múzeum, Hölgyfutár, Ország, Pesti Napló).

Korában szokatlan módon világosan elválasztotta a nyelvi rokonságot a néprokonságtól: „Az egybehasonlító nyelvtudomány nem azonos a nemzetek őstörténelmével”, és tagadta, hogy a nyelvi rokonságból az őstörténelemre lehetne következtetni, vagyis hamis az, hogy „a nyelvészet, nevezetesen az összehasonlító nyelvészet, a nemzetek eredetét kutatja s igy voltaképen a történelem segédtudománya”.Nyelvtudomány és őstörténet. Pesti Napló, 1863. április 23. A beszédképességet megkülönböztette a nyelvtől, amely szerinte a közösség tulajdona, és „emberi megállapodás műve”, tanult rendszer, szemben a velünk született néprokonsággal.Az anyanyelv, nyelvészeti elmefuttatások Hölgyfutár, 1861. 12., 19. és 21. számok

Munkái Cikkei A Magyar Nyelvészetben A göcseji nyelvjárás I. (1856), Kellgrén: Die Grundzüge der finnischen Sprache, könyvismertetés (1856), A göcseji nyelvjárás II. (1857), Egy göcseji mysterium (1859), A hanghasonítás a magyar helyesírásban (1859), «A regélés» Zala megyében (1860), Még néhány szó a regélésrül (1860), Zalai helynevek (1861), A’ hellén nyelv nyomai a’ magyarban, könyvismertetés (1861), Lichtenstein: Pasilogie oder die Weltsprache, könyvismertetés (1861), Jegyzetek a vég-y-ról (1861);

Az Új Magyar Múzeumban Az új hellén népköltészet (1858);

A Hölgyfutárban Az anyanyelv, nyelvészeti elmefuttatások (1861);

Az Országban A macaronismus a magyar irodalomban (1863);

A Pesti Naplóban Nyelvtudomány és őstörténelem (1863), Magyar és finn nyelvsajátságok (1863).

Akadémiai székfoglalója A magyar személyszók viszonyításaA magyar személyszók viszonyítása. Székfoglaló 1862. máj. 13. Magyar Akadémiai Értesítő, A Nyelv- és Széptudományi osztály közlönye II. kötet (1861–1862) 3. szám 227–245.

Jegyzetek

Források Szinnyei József 1908. Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Hornyánszky, Budapest. Kenyeres Ágnes (főszerk.) Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás. HTML változat.

További információk Markó László – Burucs Kornélia – Balogh Margit – Hay Diana 2003. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. MTA Társadalomkutató Központ, Bp. Markó László (főszerk.) 2007. Új magyar életrajzi lexikon VI. (S-Zs). Magyar Könyvklub, Bp.

Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:1865-ben elhunyt személyek Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar pedagógusok