A Szent Lőrinc-öböl (angolul Gulf of Saint Lawrence, franciául Golfe du Saint-Laurent) a Labrador-félsziget, Új-Fundland és a Nova Scotia-félsziget által határolt öböl — valójában peremtenger (MNL) — az Atlanti-óceán északnyugati részén. Ide ömlik a Nagy-tavak vizét levezető Szent Lőrinc-folyó.
Föld- és vízrajza
180px|bélyegkép|bal|A Szent Lőrinc-öböl domborzati viszonyai. Jól látszik az öböl mélyén húzódó Laurentiai csatorna Területe kb. km², átlagos mélysége 148 m, térfogata mintegy km³. Majdnem teljesen körülveszik a szárazföldek: északon Labrador-félsziget, keleten Új-Fundland, délen Új-Skócia és a Breton-foki-sziget, nyugaton pedig a Gaspésie-félsziget, Új-Brunswick és Quebec tartomány. Az Atlanti-óceánnal három szoros kötötte össze:
a Belle-szigeti-szoros Labrador és Új-Fundland között (legkeskenyebb részén 15 km széles, legmélyebb részén 60 m), a Cabot-szoros Új-Fundland és a Breton-foki-sziget között (76 km széles, 480 m mély) a Canso-szoros a Breton-foki-sziget és Új-Skócia között (1385 m széles és 60 m mély). 1955-ben egy töltést és rajta utat építettek a szoroson át, így itt a vízforgalom megszűnt.
Partvonalát és fenékdomborzatát döntően a pleisztocén időszaki erózió alakította ki; zömmel a Labrador-jégpajzs. Nagyobb szigetei:
Anticosti, Prince Edward-sziget, Madelaine-szigetek, Breton-foki-sziget, Saint Pierre-sziget, Miquelon-Langlade.
A Madelaine-szigeteket elválasztó sekély csatornákból apály idején lehúzódik a víz; ilyenkor a szigetcsoport egyetlen szigetté egyesül (MNL).
Egész partvonala kanadai terület. Az ország öt tartománya osztozik rajta: Új-Brunswick, Nova Scotia, Prince Edward-sziget, Új-Fundland és Labrador, valamint Quebec.
Vizét főleg a Szent Lőrinc-folyó táplálja. Aljzatán ma is megtalálható a folyó jégkorszakbeli medre, az 1400 km hosszú Szent Lőrinc-sefvölgy (Laurentiai-csatorna). Ez akkor alakult ki, amikor a legutóbbi eljegesedés idején a tenger szintje 115–120 méterrel alacsonyabb volt, tehát a Szent Lőrinc-öböl nagy része szárazföld volt.
Ide ömlik még: a Miramichi-folyó, a Natashquan, a Romaine-folyó, a Restigouche-folyó, a Margaree-folyó, és a Humber-folyó is.
Partmenti részei: a Chaleur-öböl, a Fortune-öböl, a Miramichi-öböl, az új-fundlandi Szent György-öböl, az új-skóciai Szent György-öböl, a Bay of Islands és a Northumberland-szoros. Egyéb jellemzői
Vizének felszíni hőmérséklete nyáron +10°C körül van; télen 0°C alá süllyed. Zárt jellege miatt az árapály szintkülönbsége nem éri el a 2 m-t. Az alapvetően édesvízi utánpótlásnak köszönhetően a víz sótartalma csekély. Gazdasági földrajza, közlekedése
Kanada fő tengeri kijárata; rajta át halad az ország legfontosabb szállítási útvonala. Fő kikötői: Québec Dalhousie
Bathurst
Chatham
Charlottetown
Corner Brook Sept-Îles (érckikötő) Port Cartier (érckikötő) Baie Comeau (gabonakikötő) Vizeiben intenzív a halászat (tőkehal, hering).
A Breton-foki-szigetet közúti és vasúti híd is összeköti a szárazfölddel. Érdekességek
thumb|16–17. századi baszk táborhelyek az öböl partvidékén
Az öblöt hivatalosan a francia Jacques Cartier fedezte fel 1534-ben. Partvidékét a helybeliek falu, település jelentésű kifejezése után „a kanadák országának” nevezte el; ebből kapta a nevét Kanada. Ekkoriban baszk halászok, bálnavadászok is rendszeresen látogatták Új-Fundlandot és az öblöt. Táborhelyeik maradványait több tucat helyen ásták ki a régészek.
A Breton-foki-sziget északkeleti csücskénél fekvő Szent Pál-szigetet „az öböl temetőjének” is nevezik, mert errefelé sok hajó futott zátonyra. Partvidékén több nemzeti parkot hoztak létre.
Természetvédelmi terület a Gaspé-félszigettől keletre fekvő Bonaventure-sziget, a Madelaine-szigetekhez tartozó Brion-sziget és Rochers-aux-Oiseaux, ahol tömegense pihennek meg a vándormadarak.
Jegyzetek
Fordítás
Források St. Lawrence Global Observatory The Gulf of St. Lawrence – A Unique Ecosystem , Department of Fisheries and Oceans Timing and position of late Wisconsinan ice-margins on the upper slope seaward of Laurentian Channel
Kategória:Kanada vízrajza Kategória:Az Atlanti-óceán tengerei és öblei