Szmrecsányi Szmrecsányi Miklós József Vince Károly (Sárosdaróc, 1854. január 19. – Eger,Egyes források szerint Budapest 1936. május 31.) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Lajos egri érsek öccse.
Élete Az ősrégi nemesi származású szmrecsányi Szmrecsányi család sarja. Atyja, Szmrecsányi Ödön (1812–1887), anyja, báró berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Mária (1819–1888) asszony volt. A gimnáziumot Eperjesen, egyetemi jogi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1878-ban avatták doktorrá. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott és 1888-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta és folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó tényezőivel. Ez utazásairól évenkint tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Nyilvánosságra jutott emlékiratai a művészetnek erélyesebb állami támogatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagyarányú fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészet legfőbb szükséglete, egy állandó, kellően világított és elegendően tágas műcsarnok létesüljön. A külföldi legjobb minták tanulmányozása alapján kidolgozott programja a képzőművészeti társulat által elfogadtatván, a kormány és a törvényhozás biztosította annak megvalósítását. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott.
Cikkei a Magyar Szalonban (XI. 1889. A művészet pártolása), a Budapesti Szemlében (101. k. 1900. Szent orsolya legendája a történetben és művészetben), a Magyar Iparművészetben (1900. Az országos m. iparművészeti múzeum vásárlásai az 1900. évi párisi világkiállításból), a Művészetben (1906. Történeti művészet a halászbástyán).
Fontosabb műve
Eger művészetéről (Budapest, 1937)
Jegyzetek
Források
További információk
Heves vármegye ujjáépitése Trianon után. Szerk. Békássy Jenő. Bp., Hungária Hírlapnyomda Rt., 1931. Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Egriek Kategória:Sárosdaróciak Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek