A Tathágata-garbha szútrák mahájána szútrák egy csoportját jelenti, amelyek a tathágata, azaz Buddha méhét vagy embrióját (garbha) jelentik. Minden érző lény képes elérni a buddhaság állapotát a tathágata-garbha miatt.

Ez a koncepció Indiából ered és hatalmas hatással volt a kelet-ázsiai buddhizmusra is, ahol ez megegyezett a „Buddhadhátu”, „buddha-elem” vagy buddha-természet fogalmainak.

A Tathágata-garbha szútrák közé tartozik a Tathágata-garbha-szútra, a Srímáládeví-szimhanáda-szútra, a mahájána Maháparinirvána-szútra és az Angulimálíja-szútra. Hasonló tanítások szerepelnek a Lankávatára és az Avatamszaka-szútrában. Fontos szövegnek számít még a Hit felébredése, amelyet eredetileg Kínában ítak,Williams, Paul. Mahayana Buddhism. Routledge 2009, page 116. valamint a Mahájána Maháparinirvána-szútra, amelyet jelentősen kiegészítettek Kínában.

A kifejezés eredete A szanszkrit tathágata-garbha (kínai: 如来藏, pinjin: rúláizàng, japán: にょらいぞう, koreai: 여래장, vietnámi: như lai tạng) összetett alak, amelynek első része azt jelenti, hogy „az ekként távozott”Brandon, G. S. F., ed. (1972). A Dictionary of Buddhism. (NB: with an "Introduction" by T. O. Ling.) New York, NY, USA: Charles Scribner's Sons. (trade cloth) p. 240. (utalva a buddhaságra), a második rész pedig „gyökér, embrió, lényeg”.Lopez, Donald S. (2001). The Story of Buddhism: a concise guide to its history & teaching. New York, NY, USA: HarperCollins Publishers, Inc. (cloth): p.263

A koncepció eredete

Az Anguttara-nikájában, Buddha egy bizonyos „ragyogó tudat”-ról beszél. A kánon nem támogatja azt a nézetet, miszerint a „ragyogó tudat” megfelelne a nirvána tudatnak, jóllehet szerepet játszik a nirvána elérésében.Thanissaro Bhikkhu, . Egy buddhista tudós szerint a béklyók megszüntetésével a nirvána tudat felragyog az arhatság méhéből. A tathágata-garbha és a buddha-természet ugyan nem egészen ugyanazt jelenti, a buddhista hagyományban egymással azonosították a kettőt. Az Angulimalija-szútrában és a Mahájána-maháparinirvána-szútrában a „buddha-természet” (buddha-dhátu) és a „tathágata-garbha” szinonimák.

Több buddhista szútra is megkísérli elmagyarázni a tathágata-garbha jelentését, mégis rejtélyes és állítólag kifürkészhetetlen marad a közönséges, meg nem világosodott ember számára, és csak a tökéletes buddhák érthetik meg teljességében. A tathágata-garbhát nem szükséges művelni, csupán felismerni kell, mivel az mindig is jelen van minden lényben. A tathágata-garbha a legvégső, tiszta, megfoghatatlan, végtelen, igaz és halál nélküli lényege a Buddha valóságának, a fenséges természetének lényege.Hopkins, Jeffrey (2006). Mountain Doctrine: Tibet's Fundamental Treatise on Other-Emptiness and the Buddha-Matrix. New York: Snow Lion Publications: p. 9.

Szövegek Áttekintés A tannal kapcsolatos legfontosabb szövegek, amelyeket Indiában írtak: Tathágata-garbha-szútra (200-250) Srímáládeví-szimhanáda-szútra (3. század) Anunatva-Apurnatva-nirdésa Angulimálíja-szútra Ratnagotravibhága Mahájána Maháparinirvána-szútra (200 körül) Lankávatára-szútra (3. század) Ébredő tudat a mahájánában (6. század)

Paul Williams szerint Tathágata-garbha szútrák hagyománya a jógácsára és a madhjamaka iskolákhoz képest kevésbé volt jelentős Indiában, viszont kifejezetten fontos szerepe lett a közép-ázsiai és kelet-ázsiai buddhizmusban.Williams, Paul. Buddhist Thought. Routledge 2000, page 161.

A Tathágata-garbha-szútra (200-250) A Tathágata-garbha-szútrában a tathágata-garbha egy virtuális Buddha-homunculus, egy tökéletes bölcsességgel rendelkező Buddha, „aki hatalmas és elpusztíthatatlan”,Lopez, Donald S. Jr., ed. (1995). Buddhism in Practice Princeton University Press: pp. 100–101 érintetlen, minden lényen belül, lótusz pózban fenségesen ül, és csak egy tökéletesen megvilágosodott buddha képes meglátni. A Tathágata-garbha szútrák közül ez a tathāgatagarbha legszemélyesebb jellemzése, amely emlékeztet Buddha mahájána ábrázolására, amint az anyja méhében ül születése előtt lótusz pózban.Lalita Vistara Sutra, "Voice of Buddha", Dharma Publishing, 1983, p.109

A Srímáládeví-szimhanáda-szútra (2. század) A tudósok a legkorábbi és legfontosabb Tathágata-garbha szútrák némelyikét bizonyos korai buddhista iskolákhoz kötik.

Brian Edward Brown szerint a Srímáládeví-szimhanáda-szútra a 3. századi Iksváku-dinasztia korában keletkezhetett, a mahászánghika szerzők tollából, Ándhra régióban (például a csaitika iskolák).Brown, Brian Edward. The Buddha Nature: A Study of the Tathāgatagarbha and Ālayavijñāna. 2010. p. 3 Wayman tizenegy pontban szedte össze a mahászánghikák és a Srímálá egyezőségeit.Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. pp. 153-154 Sree Padma és Anthony Barber is mahászánghikákkal társítja a Tathágata-garbha-szútra korai szakaszát, és arra következtetnek, hogy az Ándhra régióból származó mahászánghikáktól származhat a tathágata-garbha tan.Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. pp. 155-156

A Srímáládeví-szimhanáda-szútrában a következő szerepel a tathágata-garbháról:

Az Anunatva Apurnatva-nirdésa A buddha-természet doktrína fejlődése szorosan kapcsolódik a buddha-mátrix (szanszkrit: tathágata-garbha) fogalmához. Az Anunatva-Apurnatva-nirdésában Buddha a tathágata-garbhát a dharma-dhátuhoz (minden jelenség legvégső, nem teremtett lényege) és a lényegiséghez köti:

Az Angulimálíja-szútra Minden lénynek buddha-természete (Buddha-dhátu) van. Azt állítja az Angulimálíja-szútra, hogy a buddhák sem lennének képesek olyan lényt találni, akiből hiányzik a buddha-természet. A szútrában az szerepel, hogy a buddhák valójában minden lényben az örök buddha-természetet látják."Tathagatagarbha buddhizmus"

A tathāgatagarbha igaz valóságában való hit fontosságáról szóló szövegek alapján a tathāgatagarbha egy erősen eltökélt pozitív mentális cselekedet, amelynek a tagadása rendkívül kedvezőtlen karmát eredményez. Az Angulimálíja-szútra szerint kedvezőtlen újjászületést eredményez még az is, ha az éntelenség tanítása mellett a tanító nem tér ki a tathágata-garbha valóságára, a tathágata-garbha tan terjesztése viszont nem csak annak az egyénnek, hanem az egész világnak a javára válik:Részletek anoglul az Angulimálíja-szútrából - Stephen Hodge, ismeretlen évszám, p. 20

A Ratnagotravibhága A vitatott szerzeményű Ratnagotravibhága (vagy más néven Uttaratantra) az egyetlen indiai kísérlet egy koherens filozófiai modellre, amely a Tathágata-garbha szútrákban található ideákra épül. A Ratnagotravibhága különösen emlékeztet a Srímáládeví-szimhanáda-szútrára.Williams, Paul. Mahayana Buddhism. Routledge 2009, 110. oldal A szútra a buddha-természetre (tathágata-garbha) úgy tekint, mint „ilyenség” vagy „olyanság”. A lényege az, hogy minden lény legvégső tudatossága tiszta és hibátlan, amit azonban tisztátlan és negatív tendenciák vesznek körbe.Williams, Paul (2000). Buddhist Thought. London: Routledge: p. 166

A Mahájána-maháparinirvána-szútra (200 körül) bélyegkép|A mahászánghika szektával azonosított barlang. Karla barlangok, Mahárástra, India

A Nirvána-szútra egy eszkatológiai szöveg. A nagy része Indiában készült, abban az időben, amelyről úgy tartották, hogy akkor fog elpusztulni a buddha-dharma és az összes mahájána szútra. A szútra erre a megjövendölt végre reagál a tathágata-garbha kinyilatkoztatásával, amely szerint minden érző lény veleszületett tulajdonsága a buddha-természet.

Sallie B. King szerint a Maháparinirvána-szútra nem számít jelentős újításnak, és meglehetősen rendszertelen is. Emiatt későbbi tudósok előszeretettel rendezték át ezt a szútrát szövegmagyarázataikban. King szerint a legfontosabb újítása az, hogy összeköti a buddhadhátu fogalmát a tathágata-garbhával.

A Buddha-dhátu, azaz a buddha-természet a Nirvána-szútra központi témája. King szerint a szútra olyan sokféleképpen beszél a buddha-természetről, hogy kínai tudósok egy egész listát állítottak össze a szövegben szereplő különböző buddha-természetekből. A buddha természetét úgy ábrázolja mint ami időtlen, örök, minden érző lény veleszületett képessége a buddhaság elérésére. Ez nem azt jelenti, hogy az érző lények jelenleg is buddha tulajdonsággal rendelkeznek, csupán azt, hogy a jövőben lesznek ilyen tulajdonságaik. Mindezt elhomályosítják a klésák, a negatív mentális tényezők, amelyek közül a legjellemzőbbek a kapzsiság, a gyűlölet, a csalódás és a büszkeség. Amint ezek a negatív mentális tényezők el lettek távolítva, a buddha-dhátu magától felragyog, amely állapotba azután tudatosan be lehet lépni és elérni a halál nélküli nirvána állapotát.

A Lankávatára-szútra (3. század) A Lankávatára-szútra alapján a tathāgata-garbha tanítása megegyezik az üresség (súnjatá) tanával. Egyesíti a tathágata-garbhát a pradzsnyápáramitá szútrákban található üresség tanításokkal. Az üresség a gondolkozáson túli non-dualista, nem függő, minden behatároltságtól mentes szabad lét. A Lankávatára-szútrában a tathágata-garbha ragyogó és tiszta, amely szkandhák, dhátuk és ájatanák ruhájába van csomagolva, és a ragaszkodás, gyűlölet, csalódás és téves képzetek poros földjébe van ágyazva. A tathágata-garbhát (és a álaja-vidzsnyánát, vagy nyolcfajta tudatosság) a nirvánához is hasonlítja, bár ez az nirvána elérésére vonatkozik, és nem a nirvánára, mint időtlen jelenségre.Lásd 36. oldal, Henshall, Ron (2007) The Unborn and Emancipation from the Born Peter Harvey szakdolgozata.

Kapcsolódó szócikkek Dolpopa Dzogcsen Hit a buddhizmusban Isten a buddhizmusban Hiranyagarbha Dzsonang, a tibeti buddhizmus egyik iskolája Buddhista vegetarianizmus

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Buddhista filozófia Kategória:Mahájána szútrák Kategória:Buddha-természet