Divulje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik.
Fekvése Trogir központjától 4 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelai-öböl legnyugatibb részét képező azonos nevű öbölben fekszik.
Története Területe már az ókorban is lakott volt. Itt vezetett át a Salonából Traguriumba, mai Trogirba menő római út és ágazott le Siculi római település irányába. A településtől északra található a Bijaći régészeti lelőhely, ahol római veteránok településének maradványai kerültek elő. A feltárások során megtalálták annak a Szent Márta tiszteletére szentelt templomnak a maradványait is, melyet a források már a 9. században említenek. Néhány horvát szerző egyenesen azt állítja, hogy a 7. század óta egészen Zvonimir király uralkodásáig itt állt a horvát uralkodók palotája, ahol a régi horvát országgyűléseket is tartották. Eszerint erről a helyről erősítette volna meg I. Trpimir horvát fejedelem 852-ben elődjének Mislav fejedelemnek a spliti érsekségnek kiadott adománylevelét, melyben a horvátok népnevét „Dux Chroatorum” alakban először említi.Hkr.hr:F. Baras: 120. obljetnica osnutka splitskoga društva „Bihač“ Ezt egyelőre a régészeti kutatások nem erősítették meg, azonban szakemberek feltételezik, hogy a kora középkorban a Divuljéhez tartozó tengerparti részen valóban ószláv település állt. Az I. világháború után Divulje területén légi-, haditengerészeti és kiképzési bázis volt. A második világháború után a kommunista hatóságok még tovább terjesztették, hogy nemzetközi katonai kiképző bázissá fejlesszék. Így a bázis hamarosan kiterjedt a közeli szőlő- és olajfaültetvényekre, majd az út túloldalára a domboldalra, ahol 10-12 harci repülőgép befogadására alkalmas földalatti hangárt építettek. A jugoszláv megalománia azonban még ezzel sem érte be. A festői Lora-félszigetre új, modern kiképzési központot és haditengerészeti bázis építettek. A délszláv háború előtt helikopterbázisként és logisztikai központként működött. A háború idején UNPROFOR csapatok állomásoztak itt. A település lakossága 2011-ben 26 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (szőlő-, füge, és olívatermelés) éltek.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 36 552 361 36 58 32 37 26 (1953-tól önálló településként.) 250px|bélyegkép|jobbra|A divuljei légibázis Nevezetességei Bijaći régészeti lelőhely római település és a 9. századi Szent Márta templom maradványaival. Itt található a horvát légierő 95-ös számú légi bázisa és Split város nemzetközi repülőtere is átnyúlik a település északi határrészére.
Jegyzetek
További információk Trogir város hivatalos oldala Trogir turisztikai irodájának honlapja Hrvatska enciklopedija – Divulje F. Baras: 120. obljetnica osnutka splitskoga društva „Bihač“
Kategória:Split-Dalmácia megye települései