thumb|right|260px|Kongák A konga vagy kongadob egy afrikai eredetű népi ütős hangszer. Kb. 70 cm magas, 30 cm átmérőjű, alul nyitott dob.
A szó eredete Állítólag Kongóról kapta a nevét.http://www.eskuvoidj.eu/konga-show eskuvoidj.eu
Története A mai konga ősei olyan nyugat-afrikai dobok lehettek, amelyeket a behurcolt afrikai rabszolgák vittek magukkal Dél-Amerikába és Kubába. Miután a spanyol telepesek betiltották ezeket a dobokat (babonásan féltek ezektől), az Afrikából érkezett lakosság megváltoztatta a dobok formáját. A telepesek által használt hordók adták az alapötletet: a dongás dobtesthez kötelek helyett gyűrűkkel feszítették a dobbőrt. A módosított formájú hangszerek használatát ezután a telepesek már nem ellenezték.
Jellemzői Létezik hordó alakú illetve kúpos testű kivitelben is. A játékos ülve a két térde közé szorítja, esetleg az állványra helyezett kongát álló testhelyzetben szólaltatja meg. A hangszer többféle hang kiadására képes, a választott játéktechnikától függően. Másként szól, ha a kávát ütik kézzel és másként, ha a bőrt, amelynek a feszességét a játékos változtathatja. A dob rezgését is kézzel csillapítják.
Felhasználása Számos zenei műfajban használják, a salsától kezdve a dzsesszig.
Források Törőcsik Attila: Hangszerek kislexikona. Saxum, 2003. 116. old.
Jegyzetek
Kategória:Membranofon hangszerek Kategória:Latin-Amerika zenéje