Újhelyi Nándor, néhol Ujhelyi, írói álnevein Franz Kammerlohr, Ferdinand Ujhelyi (Budapest, 1888. március 17. – London, 1933. július 29.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró.
Élete Tanulmányait szülővárosában végezte. 1909-től jelentek meg elbeszélései és kritikái a Huszadik Század, valamint az Új Idők című folyóiratban. 1913-ban humoros novellája jelent meg az Élet című folyóiratban, 1914-ben az A Toll című folyóirat közölte Aforizmák magyar politikusokról című írását. Publikált a Magyar Figyelő című folyóiratban is, például Tabán című regénye 1914-ben folytatásokban itt jelent meg, és a folyóirat 1916-ban is közölte egy elbeszélését.
1917. decemberben az Otthon Kör rendes tagja lett.
Első bemutatott színpadi darabja az Őfensége kalapja című vígjátéka volt, amelynek bemutatója 1917. május 12-én volt a Magyar Színházban. A bemutató elismerő kritikát kapott. Ugyancsak a Magyar Színházban mutatták be 1917-ben a Cserebere című darabját. 1918-ban az Intim Kabaré mutatta be A bunda című egyfelvonásos vígjátékát. 1919. december 18-án mutatta be a Madách Színház az 1.000.000.000 című komédiáját Péchy Blankával a főszerepben. 1921. májusban az Apolló Kabaré mutatta be Gyöngyvirág című vígjátékát, 1922. decemberben az Andrássy úti Színházban volt a Vízpróba című bohózatának bemutatója Kökény Ilona és Kabos Gyula főszereplésével, és ugyanebben a hónapban mutatták be a Tetemrehívás című bohózatát is.
Legnagyobb sikereit az 1920-as években érte el. Egy 1923-as könyvtári felmérés szerint a 30. legolvasottabb szerző volt, a magyar szerzők között a hetedik legnépszerűbb (Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Bíró Lajos és Beniczkyné Bajza Lenke után).
Írásainak erotikus tartalma miatt először 1918-ban került összetűzésbe a törvénnyel amikor az Egy férfi szerelmei című könyvét „nyomtatvány útján elkövetett szemérem ellen való vétség” miatt az államrendőrség elkobozta, és a kiadónál, valamint a nyomdánál levő összes példányt lefoglalta. A könyv miatt vád alá helyezték, azonban a könyv lefoglalásáról szóló határozatot visszavonták. Erotikus könyvei miatt ezt követően is többször perbe fogták és elítélték. 1923-ban A nők ura című regénye miatt istenkáromlásért és közszemérem ellen való vétségért félévi fogházbüntetésre ítélték. 1924. novemberben a Mire a leányból asszony lesz című regénye miatt ítélték el szemérem elleni vétségért háromhavi fogházra. 1924. decemberben először betiltották, majd engedélyezték az „A miről beszélnek és a miről hallgatnak” című előadását a Zeneakadémián. 1925. márciusban újabb kétheti fogházbüntetésre ítélték. A büntetések letöltése elől Ausztriába menekült, majd Berlinben, Párizsban és Londonban élt. 1929-ben emiatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, a körözés szerint „különös ismertetőjele, hogy feltűnően kövér, egyik szeme bandzsal és monoklit visel”. Karinthy Frigyes a neves írók, művészek, politikusok jellemzése során őt egy falusi plébánoshoz hasonlította.
1930-ban a magyar körözés alapján a bécsi rendőrség letartóztatta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és pár hónappal később Ausztria megtagadta a kiadatását. Magyarországon fellebbviteli tárgyalást tartottak az ügyében, ahol felmentették, a körözést visszavonták, priuszát törölték.
Franz Kammerlohr álnéven készített színművei nagy sikernek örvendtek Nyugat-Európában, főleg Németországban, a korabeli szóbeszéd szerint különböző nevek alatt egyszerre három színművét is játszották Berlinben. Számos színművét Budapesten is játszották.
1933-ban Londonba költözött, ahol új filmjét kezdték forgatni. Itt halt meg váratlanul cukorbajból eredő savmérgezésben. Londonban a Hendon-parki temetőben temették el. Temetésén részt vett Bárdossy László akkori londoni követségi tanácsos, későbbi miniszterelnök, valamint Lengyel Menyhért és Bíró Lajos is.
Halála után, 1933-ban mutatták be az Őfensége kalapja című darabja alapján készült német filmet Barátom a milliomos címmel.
1944. májusban A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása című 10.800/1944 M.E. számú rendelet alapján műveit a forgalomból kivonták és megsemmisítették.
1952-ben az életműve szinte teljes egészében rákerült az „Elavult könyvek listájára”. Műveit a rendszerváltásig csak a külön engedéllyel rendelkezők olvashatták az Országos Széchenyi Könyvtárban.
Művei Arisztokratizmus (elb., Budapest, 1914); 1914 (r., Budapest, 1914); Őfensége kalapja (komédia, Budapest, 1917); Cserebere (bohózat, Budapest, 1917); Távozás a halott városból (1917)Az Éjfél című, magyar írók misztikus novellái gyűjteményes kötetben) A bunda (kabaré, Budapest, 1918); Egy férfi szerelmei (r., Budapest, 1918); 1.000.000.000 (komédia, Budapest, 1919) A. B. C. (detektívregény, 1921); Gyöngyvirág (vígjáték, Budapest, 1921) Akit a férfiak szeretnek (r., Budapest, 1921); Aladdin lámpása (r., Budapest, 1921); Egy szerelmes ifjú története (r., 1921); Jack Fun császársága (r., Budapest, 1921); Egy Don Juan, akit megszállott az ördög (Budapest, 1921) A három detektív (r., Budapest, 1922) A kétneműek (r., Budapest, 1922) A hercegnő (r., Budapest, 1922) Nyári vihar (színdarab, 1922) Vízpróba (bohózat, 1922) Tetemrehívás (bohózat, 1922) Az asszony, aki nem öregszik (1923) A nők ura (r., Budapest, 1923); Mire a leányból asszony lesz (1923); Hogyan gazdagodtam meg én? (1923) Szerelem forradalma (1923) A Dzsin (r., Budapest, 1923) Akit a nők szeretnek (1924); Feleségem, feleséged: feleségünk (1924); Európai Egyesült Államok Részvénytársaság (1925); Szenzációs regény (1925); Pesti cirkusz (1925) Korunk szenvedélyei (regényciklus, 1925–1926): Pénzt és nőt (1925); Színésznő dicsősége és szerelme (1926); Minden gyönyört (1926)
Német nyelvű színdarabjai (Franz Kammerlohr néven) Bargeld lacht Tempo über Hundert
Fordításai Marès Jolanthe: Egy asszony, aki úgy él, mint a férje (Dela Steinthal) (1925) Bettauer Hugó: Asszonyvásár (1925) Marès Jolanthe: Szenvedély, amely öl (1925) Heller Frank: 1002 éjszaka (1925)
Film forgatókönyvei A nászdal (1917) Die große Abenteuerin (1928) Mein Freund, der Millionär (1932) Készpénz nevet (rendezője Korda Zoltán) (1933)
Publikációi Szanin (Huszadik Század, 1909. 1. szám, 281. oldal) Just Zsigmond irodalmi arcképe (Magyar Figyelő, 1911. 12. szám) Egy levél (Új Idők, 1912. 38. szám 285. oldal) Anatole France: A fehér kövön. Epikuros kertje (ismertetés, Nyugat, 1912. 1071. lap) Giovanni Papini: A beteg úriember utolsó látogatása (Nyugat, 1912. 471. lap) Lavotta visszatérése (Új Idők, 1913. március) Aranyásó kalandja oroszlánbőrben (Új Idők, 1916. 16. szám 381. oldal) Aranyásó és Virginia (Új Idők, 1916. 21. szám 500. oldal) A mindentudó ötkoronás (Új Idők, 1916. június 18.) A spittlecountry-i rejtély (Új Idők, 1916. 35. szám 196. oldal) Szerelmi emlény Polinéziából (Új Idők, 1916. szeptember) Lady Kentucky csodálatos szokásai (Új Idők, 1916. 46. szám 468. oldal) Rózsadomb (Új Idők, 1917. 6. szám 139. oldal) Aranyásó, mint diplomata (Új Idők, 1917. 13. szám 300. oldal) Őfensége kalapja (részlet a komádiából: Új Idők, 1917. 21. szám 469. oldal) Zsuzsa férjhez adja a mamáját (Új Idők, 1918. 47. szám 425. oldal) Himfi szerelmei (Új Idők, 1919. 3. szám 56. oldal)
Jegyzetek
Források
Újhelyi Nándor. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 20. Takács István: Ujhelyi Nándor. Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 20.) Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001, 284. p.
További információk HU BFL – VII.18.d – 05/0652 – 1924 HU BFL – VII.18.d – 05/0383 – 1923 Takács István: Ujhelyi Nándor. Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 20.) Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Ujhelyi Nándor. In Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Budapest], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Párisi Futár; 1932/9. (Nádas S.) Amerikai Magyar Világ ; 1968/48. (Fábián S.) Szép Ernő: Kucséber-kosár – Nyugat, 1911. 17. szám Kosztolányi Dezső: Ujhelyi Nándor – Nyugat, 1914. Kosztolányi Dezső: 1914 – Nyugat, 1915. 6. szám Turcsányi Elek: Ujhelyi Nándor – Nyugat, 1921. Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon / IV. kötet – OSZNY Kiadása, 1931. Berend Pál: Kis emlékezés Ujhelyi Nándorról – Délibáb, 1933. 41. sz. / 22p. Nekrológja a Pesti Naplóban
Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Magyar emigránsok az Egyesült Királyságban