Báró hallerkői Haller János (Kerelőszentpál vagy Fehéregyháza, 1626. március 2. – Kerelőszentpál, 1697. február 28.) erdélyi politikus, író, Torda vármegye főispánja.

Élete Haller István küküllői főispán, országos tábornok és Kendi Judit fia volt, Haller Gábor naplóíró öccse. Adatok hiányában tanulmányairól semmit sem tudunk, de amint műveltségéből következtethetjük, valószínű, hogy ő is, akárcsak bátyja, külföldi egyetemeken tanult. (A latin nyelven kívül németül, olaszul és franciául tudott.)

Korán lépett a közpályára és folyton emelkedett a hivatali ranglétrán. Nejével, Kornis Katalinnal boldog házasságban élt. 100px|bélyegkép|bal|Kornis Katalin Tagja volt az 1657. november 1-je és 3-a között Gyulafehérváron tartott országgyűlésnek, melyen II. Rákóczi György lemondott a fejedelemségről. 1658-ban Erdélynek két fejedelme volt, Rákóczi és Barcsay. Haller Barcsaynak Bécsbe küldött követe volt; ebben a minőségében állítólag azt terjesztette a császári udvarban Wesselényi Ferenc nádorról, hogy Rákóczi megvesztegette. Gyanítható, hogy Mikola Zsigmond tatár rabsága alatt (1657–1661) előbb helyettes, majd végleg kinevezett főispán volt Torda megyében. 1668-ban mint főispán, ő volt az egyik fejedelmi biztos, amikor a Várad környékéről Tordára betelepített lakosokat az adományozott telkekbe beiktatták. Kemény Jánosnak is híve volt, azután Apafi Mihály alatt is főispán és konziliárius.

1677-ben Béldi Pál rendi ellenállási mozgalmában való részvétele miatt 1678. november 7-én elfogták, és 1679 májusában elítélték. Fogarasi fogsága idején, 1679 és 1683 között írta a Hármas Istoriát és a Békességes türésnek Paizsa című munkáját. A Hármas istória, a korszak legnépszerűbb szépprózai műve, jelentős hatással volt a 18. század népies elbeszélő prózájára, és még a 20. században is széles körben olvasták. Alapjául középkori latin szövegeket használt; az első részben Pszeudo-Kalliszthenész Nagy Sándor történetét, a másodikban a Gesta Romanorum-ot, a harmadikban a Guido da Columna szerkesztette Trója-históriát dolgozta fel.

1684. március 8-án az ország adófelügyelője lett. 1685. október 24-én Apafi negyedmagával Bécsbe küldte az I. Lipóttal kötendő egyezség ügyében. Itt tartózkodott 1686. július 5-én, amikor Lipót elzáratta könnyelmű fiát, Haller Józsefet. Az ő vezetésével fogalmazták meg 1686. június 28-án a császár és a fejedelem közötti szerződést (Diploma Halleriana). A szerződés, amely szerint Erdély független félként csatlakozik a nemzetközi törökellenes szövetséghez, a császár pedig elismeri Erdély szuverenitását, a fejedelem jogait, a rendek fejedelemválasztási szabadságát és a vallásszabadságot a bevett vallások tekintetében, soha nem lépett hatályba.

Teleki Mihály 1690. augusztus 21-én történt eleste után Haller ismét Torda vármegye főispánja lett. 1691-ben az új kormányszék tagja, mint konziliárius és kincstartó. 1695-ben lemondott tisztségeiről. 70 éves korában hunyt el.

Fiai, István és József 1721-ben grófi rangot kaptak.

Művei bélyegkép|jobbra|160px|A Hármas istoria címlapja Pays, a békeséges türésnek Payssa. Isten kegyelméből minden rendbeli embereknek vigasztalásokra, kik e Világnak álhatatlansága miatt háboruságok-szenvedésire jutottak. Mellyet… Deákból Magyarrá fordított az Korenus Jakab munkájából. És a maga költségén ki-bocsátott Fogaras Várában-Való Rabságában. Nyomtattatott a Csiki-Kalastromban, MDCLXXII Hármas Istoria. Kinek Első Része, Nagy Sándornak egynéhány nevezetes dolgait illeti. Második, Jeles Példa-beszédekből áll. Harmadik, A nagy Troja veszedelmének legigazabb Istoriája, Mellyet Fogaras várában Rabságban Magyar nyelvre fordított 1682. esztendőben, és maga költségével ki-nyomtattatott... Kolosvárott 1695 (újabb kiadásai: Pozsony, 1751, 1767; Debrecen, 1765, 1865, Pest, 1795 és Buda, 1757. Nagy Sándor historiája külön) H. J. följegyzései 1686–1687-ről . Közli: Szabó Károly (Történelmi Tár 1878. 679–690.) Hármas história. Melynek 1. része Világbíró Nagy Sándor dolgait illeti, 2. része Jeles példabeszédekből áll, 3. része A nagy Trója veszedelmének legigazibb históriája; ford. Haller János; Telegdi, Debrecen, 1865 Gesta Romanorum. Kolozsvár 1695; sajtó alá rend. kiad. Katona Lajos; Franklin, Bp., 1900 (Régi magyar könyvtár) Gesta Romanorum avagy Magyarul a rómaiak viselt dolgai és egyéb histórák. Az első kiadás megjelent 1695. évben; sajtó alá rend. Lengyel Dénes; Szent Hilárius, Bp., 1943 (Szent Hilárius könyvek) Gesta Romanorum; ford. Haller János, sajtó alá rend. Belia György, vál., utószó Kelecsényi Gábor, ill. Gyulai Líviusz; Magyar Helikon, Bp., 1977 Hármas história. 1. r. Világbíró Nagy Sándor néhány nevezetes dolgait illeti. 2. r. Jeles párbeszédekből áll. 3. r. A nagy Trója veszedelmének legigazabb históriája; vál., bev. Molnár Szabolcs; Kriterion, Bukarest, 1978 (Téka) Nagy Sándor dolgairól. Haller János Hármas Istóriájának I. könyve, Kis Miklós legszebb kiadványának hasonmásával; bemutatja Haiman György; Zrínyi Ny., Bp., 1992 Hármas istoria, kinek első része Nagy Sandornak egynéhány nevezetes dolgait illeti, második, jeles pelda-beszedekböl áll, harmadik, a' nagy Troja veszedelmenek leg-igazabb istóriája; hasonmás kiad.; Kossuth, Bp., 2004 (Amor librorum)

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek A barokk kor magyar irodalma

Kategória:Magyar írók Kategória:Torda vármegye alispánjai Kategória:Torda vármegye főispánjai Kategória:1626-ban született személyek Kategória:1697-ben elhunyt személyek János