Földes Imre, született Fleischmann Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15. – Budapest, Józsefváros, 1958. április 30.) magyar író, színműíró.
Családja Fleischmann (Földes) Jónás és Fleischmann Szidónia fia. Házastársa Kaufmann Valéria (1883–1957) volt, akivel 1905. szeptember 17-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
Életútja
Budapesten tisztviselőként dolgozott. Írói pályája verses történelmi színművek írásával indult. Első darabja, A király arája (1904) a budapesti Nemzeti Színházban került színre. Romantikus drámáival az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia több pályadíját nyerte el (A király arája, Dacos lelkek, Hadik-huszárok).
Közönségsikereit társadalmi színműveivel aratta, ezekben időszerű témákat dolgozott fel. A császár katonáiban (1908) az osztrák-magyar közös hadsereg magyarellenes világát ellenzéki szellemben ábrázolta. A Hivatalnok urak (1909) a magántisztviselők életét vitte színpadra; az alkalmazottak urat játszanak, miközben napi megélhetési gondjaik vannak. „Többé-kevésbé szocialista irányzatú színművei”Pintér Jenő i. m. a megrázó jelenetek kiélezésével és életképszerű ábrázolásukkal zajos hatást keltettek. Különösen jó volt bennük a fővárosi zsidóság rajza. Későbbi darabjaiban a társadalombíráló hang, a valóságábrázolás igénye visszaszorult. Könnyű vígjátékokat is írt, operettek szövegkönyv-írásában is közreműködött (társszerzőkkel, pl. Viktória, Hawaii rózsája). Ezenkívül számos egyfelvonásosa és művészien kidolgozott novellája jelent meg napilapokban és folyóiratokban.
Munkái A király arája (verses vígjáték, Budapest, 1907) A királyné (tragédia, Budapest, 1907) Daczos lelkek (verses vígjáték, Budapest, 1907) A császár katonái (dráma, Budapest, 1908, Magyar Színház; a romantikus drámaíró itt már erősen realista. Katonai alakrajzaiba erős torzítások vegyülnek) Hivatalnok urak (dráma, Budapest, 1909, Magyar Színház; az alapjában jóérzésű emberek elbuknak az ínség útvesztői között, a silány emberek boldogulnak) A kuruzsló (színmű, Magyar Színház: 1909, az orvos és közönsége) Nincs tovább (színmű, Vígszínház: 1911, iránydráma: a kártya, a szerencsejáték nyomában erkölcsi és anyagi pusztulás. A pesti kaszinói élet elfajulása) Fekete ország (regény, Budapest, 1912, szatirikus irányregény a konzervatív társadalmi rend ellen. Radikális-szocialista kritikája főként az egyház ellen irányul) Halló! (vígjáték, Budapest, 1913, Magyar Színház; német előadása Bécsben, horvát előadása Zágrábban) A vörös szegfű (színmű, Budapest, 1914, egy szocialista agitátor története) Grün Lili (vígjáték, Budapest, 1916, Magyar Színház; a pesti zsidó kispolgárság tükörképe. Az életképet Palesztinában héber nyelven is előadták) Terike (színmű, 1919, Belvárosi Színház,; derűs vidéki történet) Tüzek az éjszakában (dráma, 1928, Új Színház; egy magyar színtársulat vergődését mutatja be a romániai, elszakított országrészben) Égő város (dráma, 1928, Új Színház; az előbbi színdarab a román, ez a dráma a cseh uralom néhány szomorú jelenetét mutatta be) Ifj. Horváth Pál (színmű, Budapest, 1936, Nemzeti Színház; a diplomás fiatalok állástalanságának feldolgozása).
Operett szövegkönyvek (librettók)
Viktória (operett 3 felvonásban, 5 képben: zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutató: 1930. február 21. Király Színház, Budapest) Hawaii rózsája (operett 3 felvonásban: zene: Ábrahám Pál, szövegkönyv társszerző: Alfred Grünwald, német dalszövegek: Fritz Löhner-Beda, bemutató: 1931. július 24. Neues Theater, Lipcse Németország, magyar dalszövegek: Harmath Imre, magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház) Szerelmes királynő (operett, zeneszerző: Brodszky Miklós, librettó társszerzők: Alfred Grünwald, német versek: Fritz Löhner-Beda, magyar versek: Harmath Imre, bemutatva: 1936. Városi Színház, Budapest) Őnagysága nem hajlandó (operett 3 felvonásban , zene: Földes Ferenc; versek: Harmath Imre) Két hippolit (operett 3 felvonásban, zene: Hűvös Iván) Júlia (nagyoperett 3 felvonásban, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1937. december 23., Városi Színház, Budapest) Fehér hattyú (operett 3 felvonásban 12 képben, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1938. december 23., Városi Színház, Budapest) Az ezüst sirály (operett 3 felvonásban, zene: Buttykay Ákos) Fekete liliom (romantikus nagyoperett 3 felvonásban) zene: Kemény Egon, szövegkönyv társszerző: Nóti Károly, versek: Halász Rudolf, bemutató: Fővárosi Operettszínház 1946. december 20. Főszereplő: Karády Katalin.
Jegyzetek
Források
(165. o.) Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. Regény és színmű / A színműirodalom / c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok