260px|bélyegkép|jobbra|Kilépésre és bennmaradásra buzdító plakátok 2016. június 23-án véleménynyilvánító népszavazást tartottak az Egyesült Királyság és Gibraltár területén az ország európai uniós (EU) tagságáról. A szavazók 51,9 százaléka az Unióból való kilépésre szavazott.

Előzményei Az Egyesült Királyság elszigetelt földrajzi helyzeténél, nagyhatalmi erejénél, az Amerikai Egyesült Államokhoz való különleges viszonyánál és birodalmi múltjánál fogva mindig is vonakodva, félszívvel vett részt az 1945 utáni európai integrációban,Lojkó Miklós: Nagy-Britannia, a vonakodó európai. A múlt vonzásában – Rubicon, 1997/8. szám az EU működésében pedig a 2008-as gazdasági világválság óta különösen súlyos gazdasági és politikai problémák mutatkoznak, emiatt egyre népszerűbbé vált az ország EU-ból való kilépésének gondolata, az ún. „brexit”A „Brexit” szó a Britannia név és az angol exit, azaz kilépés szavak összevonásából jött létre. 2015-ben Görögország pénzügyi válsága és eurózónából való kilépése kapcsán már elterjedt a „Grexit” (Greece + exit) szó az angolszász sajtóban. a lakosság körében.

David Cameron brit miniszterelnök 2013. január 23-án bejelentette, hogy amennyiben a Konzervatív Párt marad kormányon a 2015-ös parlamenti választás után is, akkor legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról.David Cameron's EU speech – full text – Guardian, 2013. január 23. David Cameron uniós népszavazást ígért és hidegzuhanyt kapott – Kitekintő, 2013. január 24. Addig is a kormányfő újra akarja tárgyalni nemzetközi partnereivel az állam EU-hoz fűződő viszonyrendszerét. A miniszterelnök így próbálta kifogni a szelet az egyre népszerűbb euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) vitorláiból. Miután meglepetésre megnyerte a választást,Készül David Cameron uniós kívánságlistája – Magyar Idők, 2015. október 19. 2016 januárjában meg is kezdte a tárgyalásokat, ellátogatott Budapestre is.Orbán: Mi nem migránsok vagyunk Nagy-Britanniában – Index, 2016. január 7. Az Európai Tanáccsal február 18–19-én folytatott megbeszélést.Az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének újraszabályozása – Európai Tanács Az EU többi tagországának vezetője elfogadta Cameron reformjavaslatait, melyek értelmében 4–7 évig az Egyesült Királyságban csökkenthetik az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó egyes juttatásokat, a családi pótlékot pedig 2020-tól bármely EU-tagországban csökkenthetik a korábban érkezettek gyermekei esetében is.EU-csúcs: komoly engedmények árán jött létre az egyezség – Magyar Nemzet, 2016. február 20. (Utólag elmondható, hogy a választók kevesellték az elért engedményeket.) Cameron szerint az Egyesült Királyság soha sem lesz sem az eurózóna, sem a schengeni térség, sem valamiféle EU-hadsereg tagja, és nem kell a németek és a franciák által szorgalmazott szorosabb politikai integrációban vagy leendő szuperállamban sem részt vennie. 2016. február 20-án közölte, hogy az év június 23-án tartják a népszavazást. (Az Egyesült Királyságban csak a parlament kezdeményezhet minden esetben külön törvénnyel népszavazást, a legfőbb törvényhozói hatalom ilyenkor lemond a döntési jogáról.) Tárgyalások az EU reformjáról 2012-ben David Cameron miniszterelnök visszautasította, hogy népszavazást tartsanak az EU-tagságról, de nem zárta ki, hogy a későbbiekben lehetővé válhat egy ilyen szavazás a tagság támogatottságának felmérésére. A BBC szerint „A miniszterelnök elismerte, hogy az Egyesült Királyság Európai Unión belüli pozíciójának a biztosításához szükség van a brit nép teljesszívű támogatására”, de azt mondta, hogy „taktikai és stratégiai türelmet” kell mutatniuk.

Saját képviselői és a UKIP erősödésének a nyomása alatt 2013 januárjában Cameron bejelentette, hogy a konzervatív kormány még 2017 vége előtt bent-vagy-ki népszavazást ír ki az EU-tagságról, egy újratárgyalt csomag alapján, ha 2015-ben újraválasztást nyer.

A Konzervatív Párt váratlanul többséget szerezve megnyerte a 2015-ös választásokat. Ezt követően hamarosan benyújtották az európai uniós népszavazásról szóló törvényt. Cameron bent maradt volna egy megreformált EU-ban, és négy ponton szeretett volna újratárgyalást: az egységes piac védelme a nem eurózóna tagok számára, a bürokrácia csökkentése, felmentés a britek számára az unió szorosabbra fonása során és az EU-n belüli migráció korlátozása.

A tárgyalások eredményeit 2016 februárjában jelentették be. Sikerült megegyezni az EU-n belüli migránsoknak járó juttatások valamelyes korlátozásáról, amit azonban csak az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács hozzájárulásával vezethet be egy tagállam, beleértve a briteket.

Cameron a képviselőházban 2016. február 22-én mondta el azt a beszédét, amelyben az újratárgyalási megegyezésről számolt be, és bejelentette, hogy 2016. június 23-ra írják ki a népszavazást. Elmondta, hogy ha a kilépés nyer, a kormány azonnal megkezdi az 50. cikkely szerinti eljárást, és a kétéves periódust a kilépéssel kapcsolatos elvégzendők megtárgyalására.

A két oldal kampánya A kampány mindkét oldalról elsősorban az ijesztgetésre épült és sok valótlan információ hangzott el.Brexit: mindenki hazudik a gazdasági következményekről – Index, 2016. május 27. Az európai ügyekben amúgy nagyrészt érdektelen és tájékozatlan brit közvéleményt elsősorban érzelmileg igyekeztek megdolgozni a kampánygépezetek: egyik oldalon a félelem, a másik oldalon a düh lett a fő motiváló erő.EU, vagy amit akartok – a Brexit pszichológiája – Mindset.co.hu, 2016. június 23.

A Konzervatív Párt régóta megosztott volt a maradás-kilépés kérdésében, és Cameron a pártegység érdekében következetesen kerülte, hogy a kampány alatti viták során konzervatív politikusok kerüljenek egymással szembe. Cameron azt is kérte, hogy az EU vezetői ne avatkozzanak be a kampányba.

A szavazás előtt egy héttel egy magányos merénylő megölte a kilépés ellen kampányoló Jo Cox munkáspárti képviselőnőt, emiatt rövid ideig szünetelt a kampány.Jo Cox halálával vége a Brexit-őrületnek Nagy-Britanniában – Euronews, 2016. június 16.

A bennmaradás mellett A bennmaradás mellett David Cameron konzervatív miniszterelnök és Sadiq Khan, London 2016-ban megválasztott munkáspárti polgármestere vezette a kampányt. Elsősorban a kilépés okozta bizonytalansággalCameron: Nagy-Britannia „elveszített évtizede” követné a Brexitet – Magyar Idők, 2016. június 12. és várható gazdasági problémákkal érveltek,Ezek lehetnek a Brexit következményei a brit pénzügyminiszter szerint – Elemzeskozpont.hu, 2016. június 9. George Osborne pénzügyminiszter még adóemelést is ígért a kilépés esetére.Durva megszorításokat lengetett be a brit pénzügyminiszter Brexit esetére – Index, 2016. június 15.

A kilépés mellett bélyegkép|jobbra|250px|Nigel Farage A kilépés melletti kampány fő vezetői Nigel Farage, az ellenzéki UKIP elnöke, aki a népszavazást elsőként kezdeményezte, majd évek óta propagálta –, Boris Johnson volt konzervatív londoni polgármester, valamint az ugyancsak konzervatív Michael Gove igazságügy-miniszter voltak.

Fő állításuk szerint az Egyesült Királyságnak heti 350 millió font (140 milliárd forint) költséget jelent az EU-tagság, amit a kilépéssel meg lehetne takarítani, és a pénzt az egészségügyre lehetne költeni. Másik fő témájuk a külföldiek – főleg a lengyelek, de magyarok és románok is – munkavállalásának korlátozása volt. Szerintük Brüsszel miatt nem lehet korlátozni az EU-ból érkező bevándorlók (szóhasználatukban: EU-s migránsok) számát, a kilépés után egy ausztrál mintára bevezetett pontrendszer alapján szeretnék elbírálni a jelentkezőket, és csak a képzett munkaerő kapna szabad utat a szigetországba.Pontozná a magyarokat Boris Johnson – Origo, 2016. június 1. A migrációs válság is gyakori téma volt: szerintük az EU nem engedi meg a briteknek hatékony határőrizet bevezetését. Az EU „demokratikus deficitje” is előkerült: az EU-t olyan nem közvetlenül választott vezetők irányítják, akik nem vonhatók felelősségre döntéseikért.

A népszavazás eredménye bélyegkép|jobbra|250px|A népszavazás eredménye

22px|Az Egyesült Királyság zászlaja Népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról2016. június 23. Száma Aránya Szavazásra jogosultak 100% Szavazók ebből érvényes ebből érvénytelen 72,21% (100%) 99,92% 0,08% Szavazatok Száma Aránya Kilépés 51,89% Maradás 48,11% Összesen 100%

Bővített eredmény táblázatVálaszSzavazatjogosultakarányábanszavazókarányábanérvényesszavazatokarányábanTöbbségKilépés37,44%51,85%51,89%Maradás34,71%48,07%48,11%Összesen72,15%99,92%100%különbség2,73%3,78%3,78%érvénytelen0,05%0,08%Szavazók72,21%100%Távolmaradó27,79%Választójogosult100%

A részletes statisztikai adatok jól illusztrálják, hogy a fiatalok, akiknek a jövőjéről szólt a népszavazás, döntően maradás-pártiak voltak, de nem mentek el elegen a szavazásra. Ezen kívül egyértelműen a képzettség mértékével arányosan csökkent a kilépés támogatása.

Közvetlen következményei bélyegkép|jobbra|250px|David Cameron bejelenti a lemondását A népszavazás utáni első napok gazdasági és társadalmi eseményei A népszavazás eredményének megismerése után válsághangulat uralkodott el a brit gazdaságban, de a hír negatív hatással volt az európai gazdaságra és az egész világgazdaságra is. Az angol font árfolyama a kereskedés megkezdésével szinte azonnal 10 százalékot zuhant a dollárhoz viszonyítva, ami 31 éve nem látott mélypontot jelentett az angol fizetőeszköz történetében, és jelentősen esett többek között az euró és a forint árfolyama is. A tőzsdei kereskedésre a pánikhangulat volt jellemző, meredek zuhanást produkáltak a brit és az európai részvénypiacok, és az amerikai és az ázsiai tőzsdék is érzékenyen reagáltak a fejleményekre.Félelem és rettegés a brit gazdaságban – Index, 2016. június 24.Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt – Index, 2016. június 26.Felkavarja a tőzsdéket a Brexit – Index, 2016. június 24. Egyes szektorokat különösen megrázott a kilépés híre, így például óriási árfolyamzuhanások voltak tapasztalhatóak a Nagy-Britanniához kötődő légitársaságok részvényeinél, egyes társaságok papírjai 20, sőt 30 százalék fölötti esést is produkáltak az első napokban.Meredeken zuhannak a légitársaságok – Portfolio.hu, 2016. június 27. Mivel az ország viszonylag nagy olajexportőrnek számít, a brexit után az olaj árfolyama is esett. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet a szavazás után leminősítette Nagy-Britannia besorolását, majd pár nappal később az Európai Unióét is.Az S&P leminősítette az EU-t is a britek kilépése miatt – 444.hu, 2016. június 30. A befektetők az eseményekkel párhuzamosan a válságálló eszközökbe kezdték fektetni a pénzüket, így jelentősen megugrott a kereslet az arany és a stabil gazdaságok állampapírjai és fizetőeszközei iránt.

Társadalmi szempontból a szavazás lezárása után is megmaradt a brit nép mély megosztottsága. Az eredmény utáni napokban a csalódott maradáspártiak közül több millióan csatlakoztak egy a brit törvényhozás honlapján indított petícióhoz, ami új népszavazást követel. A kezdeményezés még a népszavazás előtt indult, és arra hívja fel a kormányt, hogy írjon ki új népszavazást, ha a részvételi arány nem éri el a 75 százalékot, és nem szerez legalább 60 százalékos többséget valamelyik oldal.Brexit: a népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását szorgalmazzák – Kitekintő.hu, 2016. június 26. A képet némileg árnyalja, hogy hamisított aláírásokat is találtak a petícióban, amit utólag törölni kellett, valamint a sikeres kezdeményezés csak a téma megvitatására kötelezheti a brit parlamentet. A másik oldalról az eredmény hatására a kilépéspárti szavazók közül többen igazolva látták a kampány durvább bevándorlóellenes vonalának a legitimitását, aminek hatására a brexit utáni napokban megnőtt az idegenellenes és rasszista támadások és zaklatások száma.Megszaporodtak a rasszista támadások a szavazás eredményének kihirdetése óta Nagy-Britanniában – 444.hu, 2016. június 26.Megugrott a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után – Index, 2016. június 29.

Várható hosszútávú következmények