thumb|220px|right|A vizsolyi biblia

A hungarikum szót a könyvtárügyben hosszú évtizedek óta használják bizonyos dokumentumok tekintetében. A könyvtári gyűjtőkörbe tartozó hungarikumok (könyvtári hungarikumok) a magyar kulturális örökség részét képezik.

Fogalma

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1. számú melléklet d. pontjaAz 1997-es törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény a hungarikumok szabályozását nem érinti.

A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi törvény kifejezetten kimondja, hogy a hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket.

A hungarikumok könyvtártudományi fogalma tehát továbbra is él. Előfordulhat, hogy egy dokumentum mind könyvtárügyi szempontból, mind a hungarikumokról szóló törvény értelmében hungarikumnak minősül. Így pl. Vizsolyi biblia, amely könyvtári hungarikum, ám ezen értelmén túl a 2012. évi XXX. törvény szerint is hungarikum lett 2015 januárjában.2015 januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé. http://vs.hu/magazin/osszes/a-vizsolyi-biblia-es-a-szegedi-fuszerpaprika-is-hungarikum-lett-0129

Az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár az összes írott hungarikumot gyűjti.

A hungarikumok felosztása

Hungarikumnak tekintjük azokat a dokumentumokat, amelyek Magyarország mindenkori területén bármely nyelven jelentek meg (területi hungarikum), Magyarország mindenkori területén kívül magyar nyelven jelentek meg (nyelvi hungarikum), magyar illetve magyarországi szerzőtől bárhol, bármilyen nyelven jelentek meg (patrisztikai hungarikum), tartalmukban magyar, illetve magyarországi vonatkozásúak (tartalmi patriotikum).http://mnb.oszk.hu

Magyarország mindenkori területe alatt értendő Magyarország és Erdély 1918-ig (Horvátország és Szlavónia nélkül). Pozsega, Verőce és Szerém vármegyék 1868-ig. Fiume 1779-1918 között. az 1919 után kialakult magyar állam területe, figyelembe véve az 1938 és 1941 között bekövetkezett határváltoztatásokat.

Más felosztás szerint a könyvtári hungarikum lehet: területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom; nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok; személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott; tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik. „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű

Hungarikumok az Országos Széchényi Könyvtárban Az 1997. évi CXL. törvény a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások közé sorolja a következőket: a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,1997. évi CXL. törvény 60. § (1) bek. b. pontja

A törvény – az 55. § -ában foglaltakon túl – a nemzeti könyvtár alapfeladatai közé sorolja a következőket: a) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása, b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése, c) a kiadványnak nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése.1997. évi CXL. törvény 61. § (4) bek.

A könyvtári hungarikumok gyűjtésének története " A hungarikumok regisztrálásának hosszú és szerteágazó története 1711-ben kezdődött, amikor a magyarországi szerzők munkáit Czvittinger Dávid regisztrálta Specimen Hungariae literatae címmel Frankfurtban és Leipzigben megjelent latin nyelvű személyi bibliográfiájában. Már magyar nyelven jelent meg Sándor István Magyar könyvesház című könyvészete 1803-ban Győrben, amely nemzeti irodalmunk első átfogó számbavétele. A nyomtatott hungarikumok tudományos igényű bibliográfiai munkálatai a 19. század második felében indultak meg. Kezdetekben az egyéni kezdeményezés jellemezte a tevékenységet (Szinnyei József, Szabó Károly, Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor, Hellebrant Árpád, Apponyi Sándor munkássága) a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete támogatásával. A 20. század első felétől ez intézményes formában az Országos Széchényi Könyvtár keretei között folyik, a régi nyomtatványok tekintetében együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával. A megjelent retrospektív ciklusok – a dokumentumtípusok, a nyelv és a terület vonatkozásában eltérő gyűjtőkörrel és leírási részletességgel – az 1473–1960 közötti időszakra vonatkozóan évkihagyás nélkül regisztrálják a hungarikum dokumentumokat. 1961-től 2001-ig a nyomtatott kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerébe tartozó kiadványok vették számba a különféle dokumentumtípusokat."http://mnb.oszk.hu/

A Magyar Nemzeti Bibliográfia kurrens anyaga 2002-től e-folyóiratként érhető el. A hungarikumok korszerű retrospektív bibliográfiáinak létrehozása érdekében az OSZK új adatbázisokat épít.

Kapcsolódó szócikkek Hungarikum (jog) Források oszk 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Jegyzetek

További információk konyvtar.hu moodle.nyf.hu

Kategória:Könyvtártudomány