A PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék feladata a Pécsi Tudományegyetemen oktatott kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók elméleti és gyakorlati oktatása.

Története Az országban az elsők között, 1992-ben indult kommunikációs képzés nappali és levelező tagozaton a Pécsi (akkor még Janus Pannonius) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A Kommunikációs Tanszék a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Nyelvi és Kommunikációs Intézetén belül működött Kommunikációs szemináriumból 1991. során szerveződött meg. A szeminárium, illetve a tanszék képzési programjában az 1991/92-es tanév végéig elsősorban a magyar nyelvészet és irodalom szak hallgatói vettek részt, akik a kommunikációt specializációként végezték. A Tanszéket Horányi Özséb alapította, első tanszékvezető Niedermüller Péter volt (1992–1995). A képzés a kezdetektől alapvetően alkalmazott társadalomtudományi ismereteket nyújt, tehát nem egy foglalkozási terület számára képez szakembereket, hanem olyan tudás megszerzését tekinti céljának, amely a társadalom különböző szféráiban alkalmazható. Ennek megfelelően a hallgatók az egyetemi képzés részeként intézményes kommunikáció, társadalmi kommunikáció és hálózati kommunikáció szakirányon folytathatták tanulmányaikat, 1994-től pedig a kulturális antropológia specializáció keretében bővíthették ismereteiket. Az 1995 és 1999 között a tanszékvezetői pozíciót Horányi Özséb töltötte be. Ebben az időszakban került sor a Kommunikáció Doktori Program akkreditálására, amely 2009-ig a PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola keretén belül működött.

2024 februárja óta a tanszék vezetője Glózer Rita. Az elmúlt több mint 10 évben a képzési struktúra számos eleme változott, ám az intézmény profilját ez csak annyiban érintette, hogy az eredeti oktatási célok mellett folyamatosan új elemek integrálásával próbált megfelelni az őt érő kihívásoknak. A hallgatók számára 2004–2009-ig lehetőség nyílt, hogy tanulmányaikat a Kultúratudományi Doktori Program keretében folytassák. A PTE Bölcsészettudományi Karán elsőként az immár Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék nevet viselő intézményben indult felsőfokú szakképzés, ahol 14 hallgató kezdte meg tanulmányait intézményi kommunikátor szakon a 2005/2006-os tanévben. 2006 őszén moderátor, a 2007/2008-as tanévben pedig sajtótechnikus képzéssel bővült a kínálatunk. Jelenleg a kommunikátor szak két elágazásában (intézményi kommunikátor, sajtótechnikus) folyik a képzés. Nemcsak a felsőfokú szakképzés és a doktori képzés terén hoztak változást a 2005/2006-os évek. Ekkor került sor a Bologna-rendszer bevezetésére, amelynek következtében a hagyományos (osztatlan) kommunikációs képzés két – egymástól elkülönülő – szakaszra: alap- és mesterképzésre bomlott. Az új struktúra új „specializációkat” emelt be az oktatásba: 2006-tól médiakultúra, interkulturális kommunikáció és hálózati kommunikáció, 2010-től pedig nyomtatott és elektronikus újságírás, illetőleg médiainformatika szakirány közül választhatnak a hallgatók.

A 2012-2024 között a tanszék a Zsolnay Kulturális Negyedben működött, a 2024/25-ös félévet már az Ifjúság úti kampuszon kezdtük meg.

Képzéseink A kommunikáció szakról: A kommunikáció szakon a kezdetek óta a kommunikáció szférájának alapvetően társadalomtudományos jellegű tanulmányozása folyik. Az oktatás és a kutatás felöleli a közvetlen emberi kommunikáció szituációit éppúgy, mint a nyomtatott és az elektronikus médiumok szféráját, valamint a hálózati kommunikáció területét.

Elmélet

A kommunikáció- és médiatudomány 2006 őszétől – hasonlóan a magyarországi bölcsészképzés valamennyi szakjához – hároméves BA (azaz „bachelor”), illetve egy erre épülő kétéves MA („master”) képzés formájában végezhető el. A képzési rendszer újdonsága, hogy a hároméves szakot elvégzettek is diplomát szereznek, s ennek birtokában ki tudnak lépni a munkaerőpiacra. A tanulmányaikat tovább folytatók számára elsősorban a társadalomtudományi képzést kínáló MA programok állnak rendelkezésre, de a végzett hallgatók más bölcsészet-, művészet- és közgazdaságtudományi mesterkézései közül is választhatnak.

A szakon az alapozó- és a törzsképzés elvégzése, valamint az első szigorlat letétele után a hallgatók az alábbi szakirányok közül választhatnak:

– digitális újságírás és PR. (a nyomtatott és elektronikus médiumok – elméleti és gyakorlati ismeretei);

– médiainformatika (a számítógépes hálózati rendszerek társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálata).

Gyakorlat

A szakon a gyakorlati képzés kereteit többek között az Egyetemi Médiaközpont biztosítja, ahol a hallgatók számára lehetőség nyílik a szakma alapvető fogásainak elsajátítására mind az elektronikus (televízió, rádió), mind a nyomtatott, mind az online médiumok területén. A gyakorlati képzés másik területét különböző intézményekben – könyvkiadókban, PR-ügynökségeken, szerkesztőségekben, önkormányzati intézményekben – töltött meghatározott idejű szakmai gyakorlatok jelentik.

Az Egyetem után

A tanulmányaikat befejező hallgatók „kommunikációs szakember” végzettséget szereznek, mellyel – többek között – tömegkommunikációs intézményekben, reklám- és szervezőirodáknál, közvélemény- és piackutató cégeknél, az oktatásban és a közigazga­tásban helyezkedhetnek el. A tudományos pályára készülő hallgatók tanulmányaikat különböző társadalomtudományos doktori (PhD) képzésekben folytathatják.

BA (alapképzés): alapképzésünk 3 éves, amely 6 félévet foglal magába. Ez idő alatt a hallgatók megismerkedhetnek az alapozó tantárgyakkal, többek között a szociológia, az antropológia gyökereivel és a kommunikációs elméletek és modellek többségével. MA (mesterképzés) Koncepciója ebben a tanévben újult meg, nagyobb szerepet kapnak a módszertani ismeretek és a tanszéki kompetenciában tartozó kutatási területek. PhD (doktori képzés). A Kommunikáció, Média, Kultúra Program a Szociológiai és Szociológiai Doktori Iskola keretein belül működnek.

Kutatási területek A tanszéken folytatott kutatások olyan területekre terjednek ki, mint a városkutatás, a neoavantgarde művészetek és underground zenei irányzatok, a z generáció médiahasználata, a digitális médiaarchívumok sajátosságai, vagy az internetes forgalomirányítók szerepe a nyilvánosság formálásában.

Gyakorlati helyek A hallgatók a gyakorlatukat különböző helyeken, a média különböző ágazataiban végezhetik, úgy mint: újságírás, televíziózás. Előbbire az Univ magazin, utóbbira az UnivTV a gyakorlati hely.

Oktatók

Glózer Rita - tanszékvezető, habilitált egyetemi docens Bagyura Márton - egyetemi adjunktus Császi Lajos - nyugalmazott egyetemi tanár Feischmidt Margit - habilitált egyetemi docens Guld Ádám - habilitált egyetemi docens Havasréti József - habilitált egyetemi docens Maksa Gyula - habilitált egyetemi docens Mester Tibor - egyetemi adjunktus Pólya Tamás - habilitált egyetemi docens Szijártó Zsolt - egyetemi tanár Torbó Annamária - egyetemi adjunktus Varga Éva - mestertanár

Kiadványok A tanszék és a Gondolat Kiadó közösen könyvsorozatot jelentet meg Kommunikáció és Kultúratudományi Tanulmányok címen.

Források A tanszék weboldala: http://commonline.hu

A tanszék régi YouTube csatornája, a Sufni TV: https://www.youtube.com/user/sufnitv

Kategória:Pécsi Tudományegyetem