A Fácántánc Pintér Béla darabja, amelyet saját társulatának írt. A művet 2015. október 24-én mutatták be a budapesti Szkéné Színházban.Antal Klaudia:
Cselekmény
A darab a képzeletbeli, a török hódoltságból frissen osztrák fennhatóság alá került Simon Ferenc Nevelőintézet és Szakmunkásképzőben játszódik, ahol éppen újraválasztják az igazgatót, Rázga Erzsébetet. Egyetlen vetélytársa volt, Kiss Gabriella, aki csak azért indult a posztért, hogy úgy tűnjön a diákoknak, van választási szabadságuk. Mivel Kiss Gabriellára túl sokan voksoltak, Rázga igazgatónő elfordul tőle.
Az iskola nagy változásokon megy keresztül, a keleti szokásokat (turbán, fejkendő, Allah dicsérete, testi fenyítés) felváltják a nyugati normák (punk pólók, Jézus imádata). A tanárok nehezen alkalmazkodnak, látszólag elfogadják a változásokat, az igazgatónő például a testi fenyítés helyett lelkileg sanyargatja a diákokat, de a valóságban őrzik a régi szokásokat, Rázga Erzsébet például továbbra is lehallgatja az egész intézményt. Kiss Gabriella betegszabadságáról férfiként, Gabi bácsiként tér vissza, és a gyerekek őt választják igazgatónak.
A helyzet azonban nem változik, mert az egykori lázadók ugyanolyan akarnokok lesznek a hatalomban, mint amilyenek elődeik voltak. Az iskolába egy török menekült érkezik, akit kifosztanak, végül büntetésből „sós kútba vetnek”. Meggyilkolása Gabi bácsi igazgatóságának végét jelenti, és helyébe az iskola egyik diákja lép.Csáki Judit:
A darab Pintér Béla darabjának középpontjában a hatalomgyakorlás áll. Az iskola az ország, amelynek tanulóit (állampolgárait) az aktuális igazgató (hatalom) tudatlanságban tartja, látszatintézkedésekkel félrevezeti, kihasználja. A vezetés, hol a Kelettel, hol a Nyugattal barátkozik, attól függően, honnan vár segítséget. A szereplők mind archetípusok: despoták, megalkuvók, talpnyalók, karrieristák, akik igazodnak, ügyeskednek, kibekkelnek és reménykednek.
„Pintér sosem nyíltan politizál, hanem az ellentétes világok összeütköztetése révén próbálja feltárni a különböző problémák gyökerét. Jelenesetben azt a libikókázást, mely leginkább jellemző a Simon Ferenc Nevelőotthonra és vele együtt a magyar állami gépezetre” – írta kritikájában Antal Klaudia.
A Fácántánc tulajdonképpen a rendszerváltozás utáni Magyarország Pintér Béla értelmezésében. Konkrét „idézetként” megelevenedik például Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde és a menekültet felrúgó László Petra. A darab keserű képet fest a magyar politikai életről, a hatalomgyakorlásról.Kovács Bálint:
Bemutató A 2015. október 24-ei bemutatót Pintér Béla rendezte, a dramaturg Enyedi Éva volt. A szerző mellett Csákányi Eszter, Tokai Andrea, Stefanovics Angéla, Thuróczy Szabolcs, Krausz Gergő, Szabó Zoltán és Szakács Zsuzsa lépett fel.
Jegyzetek
Kategória:Pintér Béla színművei