Tarján Ödön, 1900-ig WeiszA Belügyminisztérium 1900. évi 137707. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 676. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 44. oldal 19. sor. (Mucsény, 1882. október 12. – Budapest, 1946. július 27.Halálesete bejegyezve Budapest V. ker. állami halotti akv. 435/1946. folyószám alatt.) mérnök, gyártulajdonos, csehszlovákiai magyar politikus, a Prágai Magyar Hírlap támogatója.
Életrajza Édesapja Weisz Lajos, édesanyja Wilhelm Ilona volt, a család a losonci zsidó hitközséghez tartozott. Tarján Ödön 1900-ban magyarosította családi nevét. Tarjánék Losoncon az egykori Gácsi utcában, majd az államfordulat után Masaryk utca 30. szám alatt laktak.
Tarján Ödönnek, a zsidó származású magyarnak, a felvidék Csehszlovákiához kerülése előtt virágzó, majd 1918 után a túlélésért küzdő ipari vállalkozása volt. Kutatómérnöki munkája eredményeképpen több újítása is szabadalmi védettséget kapott.Pl. 56024. számú szabadalma: Ujitások vetőgépek eltolható kanálkorongos vetőszerkezetén. - 56048. Kerékagy vetőgépek kerekei számára. — 56049. Ujitások trágyaszórógépeken. Köztelek – 1912.05.04. / 34. szám 1282. oldal Az első világháború végén mint a losonci mezőgazdasági gépgyár igazgatóját a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki.Budapesti Hírlap, 1918. október 10. 7. oldal (38. évfolyam, 237. szám) Mint pártalapító (Szlovenszkói Magyar Jogpárt) és a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét megszervező ellenzéki politikus (a Magyar Nemzeti Párt egyik vezetője), aki a budapesti kormánykörökkel jó viszonyt tartott fenn és a cseh, illetve a szlovák gazdasági és pénzügyi körökkel is szoros kapcsolatban volt, a szlovákiai magyar politika élvonalába tartozott.
1933-ban egy korábban Losoncon elbocsájtott alkalmazottja bosszúból rálőtt, de Tarján csak könnyebb sérülést szenvedett.Budapesti Hírlap, 1933. június 17. 6. oldal (53. évfolyam, 135. szám)
1934-ben Magyarországra költözött, feltehetőleg elkerülendő egy államellenes összeesküvés vádját. A budapesti kormány nem engedhette meg magának, hogy a felvidéki magyar politika egyik legfontosabb személyiségét perbe fogják és börtönbüntetésre ítéljék, ezért támogatták budapesti egzisztenciájának kialakítását. Ennek ellenértékeként Tarján 1934-1936 között számos revizionista, csehszlovákellenes cikket írt. A csehszlovák gazdaságpolitikát és a magyarság társadalmi, gazdasági helyzetét külön kötetekben elemezte, amelyekből volt amelyik négy idegen nyelven is megjelent. A magyar kormány régi megbízható embereként, Közép‑Európa gazdaságának, a csehszlovák és szlovák társadalom szakértőjének számított.
Visszahonosítási kérelmét 1937. január 19‑én nyújtotta be a magyar királyi belügyminisztériumba, amelyet a miniszterelnökség is támogatott. Teleki Pálhoz „baráti szálak” fűzték, gyakori vendég volt annak Gellért‑hegyi villájában.
Túlélve a holokausztot, 1945 után Budapesten a szabadkőművesség újjáélesztésén dolgozott 1946-ban bekövetkezett tragikus haláláig. (Egy liftaknába esve koponyaalapi törést szenvedve hunyt el.) A budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de a temető átrendezése miatt a sírköve már nincs meg.
Első felesége Keszler Irén volt, akinek révén a nagy múltú Heksch családdal került rokonságba. Ebből a házasságából született Ervin László fia és Magdolna Ilona nevű lánya.Tarján Ödön adatai a Geni geneológiai adatbázisban Második felesége Rogrün Mária Terézia Anna volt, akivel 1937. december 11-én kötött házasságot Budapesten.A házasságkötés bejegyezve Budapest XI. ker. állami házassági akv. 603/1937. folyószám alatt.
Szabadkőműves pályafutása 1913-ban vették fel a budapesti Comenius páholyba. Még abban az évben kilépett, hogy részt vehessen a losonci Phönix páholy újjáalakításában. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy szervezésében és programjának kidolgozásában jelentős szerepe volt. Rá bízták a Libertás páholy megalapítását, melynek főmestere lett. 1946 márciusában, a nagypáholy első nagygyűlésén választották meg második helyettes nagymesternek. (A nagymesteri posztot ideiglenesen nem töltötték be.) Tragikus halála után Halász Ernő szabadkőműves testvére versben emlékezett meg róla. Emlékére a gyászbeszédet Hegedűs Nándor, a nagypáholy szónoka tartotta.
Művei A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából. H. Mercy Ny., Prága, 1930 Der Anteil der ungarischen Minderheit an der tschechoslowakischen Demokratie. Druck Mercy, Prag, 1930 Der Weg der Tschechoslowakei und die ungarische Minderheit. Egyetemi Ny., Budapest, 1934 The Ways of Czechoslovakia and its Magyar Minority. Egyetemi Ny., Budapest, 1934 Die Tschechoslowakei Anfang Mai 1934. Sárkány Ny., Budapest, 1934 Il camino della Cecoslovacchia e la minoranza ungherese. Ist. Editoriale Cisalpino, Varese, 1935 Ou va la Tchécoslovaquie ? La question de la minorité hongroise. Impr. Boisseau, Toulouse, 1935 Die Tschechoslowakei Ende 1935. Situationsbericht. Sárkány Ny., Budapest, 1936 Tarján Ödön–Fall Endre: Magyarok, szlovákok és ruthének a Dunavölgyében. Hornyánszky Viktor Rt. M. Kir. Udv. Könyvnyomda, Budapest, 1938 Tarján, Ödön–Fall, André: Hungarians, Slovaks and Rhutenians in the Danube‑Valley. V. Hornyánszky Co. Ltd. printer to the Royal Court, Budapest, 1938 Tarján, Edmond–Fall, André: Hongrois, Slovaques et Ruthènes dans la vallée Danubienne. Imprimerie de la Cour Roy. Hong. S. A. V. Hornyánszky, Budapest, 1938 Tarján, Ödön–Fall, Andreas: Ungarn, Slowaken und Ruthenen im Donaubecken. V. Hornyánszky Kön. Ung. Hofbuchdruckerei AG., Budapest, 1938
Jegyzetek
Források Keresztény magyar közéleti almanach. 4. köt. Délvidék. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1944 A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, http://adatbank.sk/lexikon/tarjan-odon/ Gaucsík István 2017: Az állameszme kritikusa – Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai, Pesti Kalligram kiadó, Budapest, 2017. Gaucsík István: „Első közgazdasági szaktekintélyünk”, Tarján Ödön életrajza, Kalligram, 2014. 9. pp. 89–96 Gaucsík István: Gazdaság és politika vonzásában. Adalékok Tarján Ödön pályaképéhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2010, 12. 1. 49–60. Hegedűs Nándor: Gyászbeszéd Tarján Ödön felett. Otthon Nyomda, Budapest, 1946 Vajda Ernő: Hetvenöt év a királyi művészet szolgálatában. A Könyves Kálmán‑páholy története 1872–1947. /Havas Miksa könyvtár 1./Fémes Ny., Budapest, 1948
További információk
Berényi Zsuzsanna Ágnes: A magyar szabadkőművesség a második világháború idején. In: Csihák György (szerk.): Magyar haditechnika, magyar hadjáratok a kora középkorban. A második világháború és történelmi következményei Magyarország szempontjából (1939–1949). Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Budapest–Zürich, 2002, 195–198. Halász Ernő: Tarján Ödön halálára. Otthon Nyomda, Budapest, 1946
Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Csehszlovákiai magyar politikusok Kategória:Szlovenszkói Magyar Jogpárt-tagok Kategória:Nagykanizsaiak Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Esés következtében elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek