Események Róma Aulus Postumius Albinust és Lucius Licinius Lucullust választják consulnak. Lucullus Hispaniát kapja tartományul, de a hadsereg toborzása a rémhírek miatt vontatottan halad. A consul olyan erőszakosan lép fel a sorozás alól kibúvókkal szemben, hogy a néptribunusok bebörtönöztetik. Mire Lucullus Hispániába ér, elődje, Marcus Claudius Marcellus már békét kötött a lázadó keltiber törzsekkel. Lucullus ezért mondvacsinált okokkal, a szenátus felhatalmazása nélkül megtámadja a vaccaei törzset. Kiirtatja Cauca város teljes férfilakosságát, majd hiába ostromolja Pallantiát. Ezt követően a turdetánok területén telel át, közben átcsapva lázadó luzitánok országára. A luzitánok ellen Servius Sulpicius Galba praetor vonul, aki megfutamítja őket, de tapasztalatlan seregével nem vállalkozik az üldözésre. A luzitánok visszatámadnak és 7 ezer katonáját megölik. Polübiosz kérésére Scipio Aemilianus (Cato támogatásával) eléri, hogy hazaengedjék azt a 300 akháj túszt, akiket a harmadik makedón háború után szállítottak Rómába. Massilia Róma segítségét kéri a gallok támadásainak visszaveréséhez.
Karthágó Karthágó teljes mértékben kifizeti a második pun háború után kirótt hadisarcot és ezzel véleménye szerint felszabadul minden, a békeszerződésben rá rótt korlátozás és kötelezettség alól. Róma szerint a korlátozások továbbra is érvényesek. A numidák újabb portyát indítanak a karthágói határvidéken és megostromolnak egy kisebb várost. Karthágó nagy, 25 ezres sereggel támad rájuk.
Fordítás
151