Keszler Pál (Nagyvárad, 1923. február 24. – Budapest, 2016. április 6.) orvos, mellkassebész, címzetes egyetemi tanár.

Életútja Középosztálybeli családban született; apja, Keszler Hermann (1890–1981) fül-orr-gégész főorvos, anyja, Török Flóra (1903–1983) ápolónő volt. Kilencéves korában szüleivel Bukarestbe költözött, ahonnan a második bécsi döntés után tért vissza szülővárosába. Az itteni zsidó líceumban érettségizett. Felsőfokú orvosi tanulmányait a kolozsvári (majd 1946-tól marosvásárhelyi) Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg 1945-ben. 1947-ben átköltözött Magyarországra, és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán diplomázott 1949-ben. Anyanyelve mellett románul, angolul, németül és franciául is megtanult.

Pályafutását az európai hírű szívsebész, Littmann Imre vezetése alatt kezdte meg a Szent János Kórház sebészeti osztályán. Innen 1949 őszén az egyetem III. számú Sebészeti Klinikájára, Borisz Petrovszkij professzor mellé, majd 1952 elején a Littmann által igazgatott Városmajor utcai Sebésztovábbképző Klinikára került. Két évvel később osztályvezető tanársegédi pozícióba került. Az 1956-os forradalom után visszatért a Rubányi Pál által átvett III. számú Sebészeti Klinika Fiumei úti épületébe. Sebészeti szakvizsgája letétele után tüdősebészeti osztályvezetővé nevezték ki. 1960-tól 1981-ig a János-kórház mellkassebészeti (utóbb traumatológiai) osztályát, 1981-től 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház sebészeti osztályát vezette. Ugyanitt 1991-ig szaktanácsadóként működött. 1992-től rövid ideig az Országos Traumatológiai Intézet munkáját segítette.

1955-ben megszerezte az orvostudomány kandidátusi, 1973-ban doktori fokozatát.

Munkássága Az 1950-es években jelentős szerepet játszott a modern narkózis eredményeinek magyarországi meghonosításában. 1951-ben hazánkban elsőként végzett altatást endotracheális (légcsőbe történő) intubálás útján. A Katona Ferenccel együtt konstruált tábori altatógépéből ötven darabot gyártottak. Az 1960-as évektől a mellkassebészet terén folytatott kutatásokat. Vezetői időszakában indult meg az ér- és plasztikai sebészeti ellátás a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban.

A hazai és nemzetközi szakmai kongresszusok, vándorgyűlések rendszeres előadója volt. Magyar és idegen nyelvű folyóiratokban több mint százhetven közleménye, valamint hat könyvfejezete látott napvilágot a légzésfunkciós diagnosztika sebészeti jelentőségéről, a tüdőben megjelenő óriás léghólyagról (bullosus emphysema), a hörgőplasztikáról és a mellkasfali deformitások korrekciós műtéteiről. Részt vett a több kiadásban és nyelven megjelent Littmann-féle nagy sebészeti műtéttan megírásában. Ismeretterjesztő cikkeit a Természet és Társadalom, a Természet Világa és az Élet és Tudomány közölte. Visszaemlékezései a második világháború utáni magyar orvostörténet fontos forrásai.

Tagja volt a European Journal of Cardio-thoracic Surgery és az International Trends in General Thoracic Surgery című folyóirat szerkesztőbizottságának.

Társasági tagságai A European Association of Cardio-thoracic Surgery és az International Society of Thoracic Surgeons alapítói közé tartozott. Tagjai közé választotta a torontói American College of Chest Physicians and Surgeons és a párizsi székhelyű Société française de chirurgie thoracique et cardio-vasculaire.

Részt vett a Magyar Sebész Társaság és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségének tevékenységében. 1975 és 1979, majd 1987 és 1991 között elnökölte a Magyar Sebész Társaság Mellkassebészeti Szekcióját (az 1999-ben megalakult Magyar Mellkassebész Társaság elődjét), amely 1994-ben örökös tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia Klinikai Műtéti Tudományos Bizottságának tagja volt.

Díjai, elismerései, emlékezete

Két alkalommal is elnyerte az Orvosi Hetilap által alapított Markusovszky-díjat. 1974-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1977-ben kitüntették a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Semmelweis-emlékérmével, 1987-ben a Magyar Sebész Társaság Balassa János-emlékérmével. Utóbbi átvételekor emlékelőadását A rekeszizom sebészetében szerzett tapasztalatok címmel tartotta meg.

2003-ban, nyolcvanadik születésnapja alkalmából tanítványai tudományos konferenciát szerveztek tiszteletére a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. 2018. február 22-én ugyanitt emléktáblát avattak tiszteletére.

Főbb művei A túlnyomásos altatás kérdésének mai állása. Orvosi Hetilap, 1950. 12. sz. 370–376. o. Tartós gépi lélegeztetés a postoperatív légzési elégtelenség kezelésében. Orvosi Hetilap, 1960. 38. sz. 1336–1340. o. (Nádasi Antallal, Székely Ottóval és Heid Józseffel) Légzés-functio a klinikai gyakorlatban. Budapest, 1967, Medicina. (Hutás Imrével) Sebészeti műtéttan. Szerk.: Littmann Imre. Budapest, 1977, Medicina. (Barda Lászlóval, Besznyák Istvánnal, Lakner Gézával és Manninger Jenővel) Mellkassebészet az általános sebészeti gyakorlatban. Budapest, 1993, Medicina. (Szabó Győző Jánossal) Veleszületett mellkasfali deformitások. Patológia és sebészet. Budapest, 1996, Akadémiai Kiadó. (Szabó Győző Jánossal) A mellkassebészet fejlődése Magyarországon a második világháború után Élményeim a hazai aneszteziológia, szív- és tüdősebészet párhuzamos kialakulásáról a háborút követő időkben. Orvosi Hetilap, 2012. 20. sz. 791–796. o.

Jegyzetek

Források Adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi oldalán Keszler Pál: Az orvosprofesszor, aki egykor zsidlicista volt. Zsidlic, 1995. 11. sz. 75–79. o. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 1990, TEXOFT–Láng. 302. o. Mészáros Zsolt: Prof. Dr. Keszler Pál 80 éves. Medicina Thoracalis, 2003. 2. sz. 24–25. o. Oszvald György: [Emléktábla az újító professzor tiszteletére http://www.10kerkult.hu/kobanya-mindennapok/10-egeszsegugy/10777-emlektabla-az-ujito-professzor-tiszteletere.html.] 10kerkult.hu, 2018. február 27. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921–1951. Szerk.: Molnár László. Budapest, 2006, Semmelweis. (A Semmelweis Egyetem Levéltárának kiadványai 3. Promóciós könyvek III.) Rózsa György – Rózsa Dávid: Legvégül a tópart. (Ön)életrajz két kézre. Budapest, 2015, MTA Könyvtár és Információs Központ – KSH Könyvtár.

További információk A Bajcsy-Zsilinszky Kórház története A Magyar Mellkassebész Társaság honlapja

Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar aneszteziológusok Kategória:Markusovszky-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Nagyváradiak Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok