Szilágy megye () Románia északnyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.
Földrajz A megye területe 3 854 km². Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamosmenti-hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura (996 méter) , a Meszes-hegységben.
Demográfia thumb|200px|left|A magyar nemzetiségűek aránya Szilágy megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km². A lakosok 23,07%-a magyar. A 2011-es népszámláláskor a megye 60,1%-a román, 26,4%-a magyar, 6,7%-a roma volt; a lakosság 39,3%-a élt városokban. Az egyetlen erdélyi megye, melyben nőtt a magyar lakosság aránya a 2002-es és a 2011-es népszámlás között. A népesség változása (a megye mai területére számítva):
Nemzetiségi adatok táblázatban
Nemzetiségi eloszlás (2002) Összesen Román Magyar Roma (cigány) Szlovák Német Ukrán Olasz Zsidó248 015 176671 57167 12544 1366 102 35 20 12 Görög Orosz Szerb Török Bolgár Kínai Lengyel Cseh Egyéb/Nincs adat 8 8 6 6 5 3 2 1 59
Vallási adatok táblázatban
Vallási eloszlás (2002) Összesen Ortodox Református Pünkösdi Baptista Görögkatolikus Római katolikus Adventista Evangéliumikeresztény Unitárius evangélikus248 015 165097 48452 8548 8141 6859 6358 864 550 60 39 Óhitű ortodox Zsidó Muzulmán Más Felekezeten kívüli Ateista Nem válaszolt 35 13 12 2482 242 54 209
A református egyház két esperessége található a megyében. A Zilahi egyházmegye székhelye Zilah, a Somlyóié Szilágysomlyó, mindkettő a Királyhágó-melléki egyházkerülethez tartozik. Az előbbihez tartozó fontos református települések Zilah, Szilágycseh, Szilágyballa, Szilágysámson és Désháza, az utóbbihoz tartozók Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágyperecsen, Kémer, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Ipp.
Gazdaság A legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.
Történelem 1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt újabb, többségben román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, Komlósújfalu Szolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket is. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crișana) tartományhoz került. 1967-es újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest délkelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.
A megye neves szülöttei Ilosvai Selymes Péter (1548-1574) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja Kusaly. Wesselényi Miklós báró (1796-1850) Zsibó szülötte. somlyói Báthory István Erdély fejedelme, Lengyelország királya
Települések A megyében egy megyei jogú város (Zilah), három város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó) és 56 község található.
Kapcsolódó szócikkek Szilágy megye természetvédelmi területeinek listája Szilágy vármegye Kraszna vármegye
Jegyzetek
Források
Szilágy megye térképe Hajdú-Moharos József: Partium - Nagyvárad, 1997 Szilágy.lap.hu - linkgyűjtemény