Az iráni nyelvek (régiesen iranoárja nyelvek) az indoeurópai nyelvcsaládon belül az indoiráni nyelvekhez tartoznak. 2008-as becslés alapján kb. 150 millió ember beszéli anyanyelvként e nyelvek valamelyikét, míg további 30-50 millió második nyelvként.Windfuhr, Gernot. The Iranian languages Főleg Ázsiában beszélik.
Az Ethnologue nyelvkatalógus alapján 86 iráni nyelv létezik, ezekből a legnagyobbak a perzsa, pastu, kurd és a beludzs. Az iráni nyelvek beszélői többségében muzulmánok, ugyanakkor jelentős keresztény és egyéb vallású populáció is van köztük. Az oszétok többsége például ortodox keresztény, a kurdok egy kisebb része pedig jazidi vallású.
Történelem bélyegkép|jobbra|250px|Az iráni nyelvek származási felosztása Történelmi felosztás alapján 3 csoportja: óiráni (Kr. e. 400-ig), közép-iráni (Kr. e. 400 - Kr. u. 900), új iráni (900-tól kezdve). Az óiráni csoportba tartozik az óperzsa és az aveszta. A közép-irániba a pártus és a baktriai.
Az ókorban az iráni népeknek nagy szerepük volt a kulturális életben. Írásbeliségük az Óperzsa Birodalom fennállása alatt vette kezdetét, amikor az óperzsa ékírás (betűírás) kialakult, pl. Dareiosz (Dárius) király biszotuni felirata. De ezt a nehézkes írást az óperzsa birodalom közigazgatásában nem tudták használni, helyette az arámi írást alkalmazták arámi anyanyelvű írnokokkal és fordítókkal. Az óiráni nyelvek egyike volt a méd, amelynek állami-közigazgatási terminológiáját átvették az óperzsa államigazgatás tisztviselői. A többi óiráni népeknek más-más írásuk volt, így a szogdok az arámi írás változatát használták (szogd ábécé) és adták tovább más népeknek, így a mongoloknak. Óiráni az avesztai nyelv, a Kr. e. 1. évezred második felében a zoroaszteri vallás nyelve, amely a középperzsa ábécével került lejegyzésre a 4. században.Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
A középiráni vagy pehlevi nyelvek közé tartozik a középperzsa, amelyet módosított arámi ábécével írtak, a párthus (pártus), a horezmi (hvárizmi) nyelv (az i. e. 2. századtól a 15. századig az Amu-darja alsó folyásánál), amelyet a 8. századtól kezdve az iszlám felvétele után arab betűkkel írtak és az alán nyelv, amelynek folytatása az oszét és a mai, illetve a középkori jász. (A jászok a 13. században települtek a Magyar Királyság területére, de elmagyarosodtak és nyelvük a 16. században kihalt.)
Az ó- és a középiráni nyelvekből a finnugor szókincsbe került szavak: árva, méz, szarv, száz stb. A magyar nyelvbe kerültek: tej, tehén, vár, város, szekér, ezer; az alán nyelvből pedig: egész, gazdag, kard, méreg, üveg, verem, zöld stb.
A szarmata és szittya (szkíták) népek, az ókori Eurázsia lakói, irániak voltak, de nyelvükből nem maradtak fenn szövegemlékek.
Fő nyelvek
KELETI CSOPORT (kb. 35 millió ember)
Északkelet-iráni nyelvek aveszta (kihalt) szkíta (kihalt) Szaka típusú nyelvek khotáni szaka tumsuki szaka déli szaka hsziungnu kusán vagy jüecsiA tokhárok valódi nyelve, amely nem tévesztendő össze az indoeurópai – de nem indoiráni – tokhár nyelvvel. oszét (Oroszország, Grúzia) szogd (kihalt) jagnobi hvárezmi (kihalt) baktriai (kihalt) hürkániai (kihalt) Délkelet-iráni nyelvek pamíri pastu (Afganisztán, Pakisztán)
| NYUGATI CSOPORT (kb. 115 millió ember) Északnyugat-iráni nyelvek dari (Afganisztán) beludzs (Pakisztán, Irán) dzsilaki kurd (Törökország, Irak, Irán, Szíria stb.) pártus (kihalt) tabari talis zazaki Délnyugat-iráni nyelvek (perzsa nyelvek) újperzsa vagy fárszi (Irán) tádzsik bukhori óperzsa (kihalt) középperzsa vagy pehlevi (kihalt) luri (Irán) tat
Fordítás
Jegyzetek
Források Kümmel, Martin Joachim. "Areal developments in the history of Iranic: West vs. East." BOOK OF ABSTRACTS.
Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Indoiráni nyelvek