A nemzetközi védjegyjog az iparjogvédelmen belül egy olyan jogterület, amelyet számos különböző nemzetközi megállapodás szabályoz, figyelembe véve a védjegyjog alapvetően területi (territoriális) jellegét. Egyetemes, valamennyi államra egységesen kiterjedő szabály nincs. Léteznek ugyanakkor átfogó és egyes részterületeket szabályozó megállapodások, amelyek a védjegyoltalom bizonyos követelményeit valamennyi tagországra nézve kötelezően írják elő.
Tágabb értelemben ide tartoznak a regionális együttműködések is, azonban ezek területi hatálya a tagországok összterületére korlátozódik.
A területi jelleg
A védjegyjog területi jellegéből következik - szemben pl. a tulajdonjog egyetemes, országhatárokon túlnyúló jellegével -, hogy elvileg minden egyes államban külön - külön kellene védjegybejelentést tenni annak érdekében, hogy az adott megjelölés (védjegy) oltalomban részesüljön az adott ország(ok)ban. Az országok túlnyomó többségében ez ma is lehetséges illetve szükséges.
Már a 19. század második felében számos kétoldalú államközi megállapodás jött létre annak érdekében, hogy kölcsönösen megkönnyítse az oltalomszerzést a másik államban is.
A regionális védjegyjogi együttműködés a 20. század során fejlődött ki, jogegységesítési és jogharmonizációs folyamatok eredményeként. Ide tartozik
a Benelux-államok közös védjegyoltalmaBelgiumra, Hollandiára és Luxemburgra egyaránt kiterjed; ezen országok egyikére sem szerezhető külön oltalom az európai uniós védjegy (korábbi nevén közösségi védjegy) (Magyarországra 2004. május 1-jétől terjed ki.)Magyarország vonatkozásában az illeszkedési szabályokat a 2003. évi CII. törvény szabályozza. OAPI
Átfogó megállapodások A nemzetközi szabályok közül kiemelkedően fontos Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény,Magyarország csatlakozása eredetileg az 1908. évi LII. törvénnyel, a hatályos szöveget az 1970. évi 18. tvr. hirdette ki. amely - többek között - a védjegyoltalomra vonatkozó alapvető rendelkezéseket is tartalmazza. Megállapodás a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól.angol rövidítése: TRIPSMagyarországon kihirdette az 1998. évi IX. törvény A WTO 1994-es Uruguayi fordulója keretében elfogadott ú.n. TRIPS-egyezmény alapvető célja, hogy meghatározza az egyes iparjogvédelmi oltalmi formáknál a tagállamok nemzeti jogalkotása
A védjegyek nemzetközi lajstromozása
A védjegyek nemzetközi lajstromozását alapvetően a Madridi védjegy-lajstromozási rendszer (röviden Madridi rendszer) szabályozza, amely két önálló nemzetközi szerződésből áll. A két egyezménynek közös végrehajtási szabályzata van, amely lehetővé teszi, hogy mindkét egyezmény alapján megtett védjegybejelentések ügyében a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája járjon el.
A védjegyjogosult egyetlen ú.n. nemzetközi védjegybejelentéssel, egyetlen díjfizetéssel, egyetlen nyelven tehet bejelentést bármely tagállamban illetve regionális szervezet területén, amely a Madrid rendszernek részese.
Magyarország vonatkozásában a magyar védjegytörvénya többször módosított 1997. évi XI. törvény tartalmaz illeszkedési szabályokat.
A Madridi rendszer elemei A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi MegállapodásMagyarországon kihirdette az 1973. évi 29. tvr. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv' (röviden' Madridi Jegyzőkönyv)Kihirdette az 1999. évi LXXXIII. törvény, a módosítást kihirdette a 2009. évi XXVI. törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről Közös végrehajtási szabályzat.Magyarországon kihirdette a 4/2005. (III. 11. ) IM rendelet (A 41. szabály szerint a WIPO főigazgatójának ügyintézési utasításait is figyelembe kell venni.)A közös végrehajtási szabályzatban nem szabályozott kérdésekben - lásd A védjegytörvény magyarázata, 425. old.
Nemzetközi szabályozás egyes részkérdésekről Védjegyjogi SzerződésMagyarországon kihirdette az 1999. évi LXXXII. törvény A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (röviden Nizzai Osztályozás) A védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozását létrehozó Bécsi Megállapodás Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződésMagyarországon kihirdette a 2008. évi LX. törvény
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Védjegy Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
További információk Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. Országos Találmányi Hivatal, Budapest, 1995. A védjegytörvény magyarázata. HVG Orac, Budapest, 2014. SZTNH a Madridi rendszerről Vida Sándor: "Precedensek" az EU Bíróság gyakorlatában. Jogtudományi Közlöny 2013, 2. szám
Kategória:Iparjogvédelem Kategória:Védjegyjog