A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család ( német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).
A Parlerek és munkásságuk
1. A család első ismert tagja Hans von Gmünd, aki 1330 körül a freiburgi dóm építésében vett részt; bizonnyal az ő munkája a székesegyház áttört kősisakkal koronázott nyugati tornya (Entz).
2. Heinrich von Gmünd (kb. 1300 – kb. 1370; DB), egy ideig Kölnben, majd más német városokban dolgozott. Valamikor, föltehetőleg első és második fiának születése közben családnevét a latin parlerius szóból képzett és pallér jelentésű Parlerre változtatta. Ennek megfelelően három, ugyancsak építészként fia kétféle családnéven vált ismertté: Johannes von Gmünd, aki idősebb Johann Parler néven is ismert (1330 – 1359?), a család negyedik nemzedékéhez tartozó Heinrich IV. Parler apja; Michael Parler a középső fiú, Peter Parler (1332–1399) () a legfiatalabb és leghíresebb fiú, a közép-európai késő gótika megalapozója, építész és szobrász.
Amikor a család visszatért Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt-templomot, már a fiúk is segítettek apjuknak.
3. Heinrich IV. Parler (Henricus Parlerius, ifjabb Heinrich Parler; 1373–1390), Johannes von Gmünd fia. Inkább volt szobrászművész, mint építész. Őt tekintik a főleg Prágában és Morvaországban kifejlődött „nemzetközi gótika” megalapozójának
Peter Parler fiai Wencel Parler (Vencel Parler, Wenzel Parler, 1360–1404) — 1403–1404-ben a bécsi Szent István-székesegyház építésvezetője; Johann Parler (Johanes Parler, 1359–1405/06enwiki: Johann Parler
Apjuk halála után a fiúk folytatták a Szent Vitus székesegyház építését.Művészeti Lexikon III. Akadémiai Kiadó Budapest, 1983. pp. 704.
Volt a családban még két Heinrich Parler: Heinrich II. Parler és Heinrich III. Parler.
Annyi bizonyos, hogy Michael Parlerrel közösen ők kezdték el a Schwäbisch Gmündben kidolgozott módon háromhajósra tervezett ulmi nagytemplom építését. Gyanítható, hogy egyikük Michael Parler, a másik pedig Peter Parler fia lehetett — utóbbi valószínűleg apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát.Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.
Jegyzetek
Fordítás
Források DB: Deutsche Biographie: Parler; 2016. április 29-i állapot Entz: Entz Géza: A gótika művészete. 2., módosított kiadás. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. pp. 103–111.
Kategória:Német építészek Kategória:Cseh építészek Kategória:Német családok