Események Határozott dátumú események
február 5. – Hivatalosan is megalakul a Kongói Szabadállam, II. Lipót belga király személyes gyarmata. február 26. – Berlinben lezárul a tizennégy ország részvételével megtartott Kongó-konferencia. A Porosz Királyság kormánya elrendeli a porosz állampolgársággal nem rendelkező lengyelek (mintegy harmincötezer fő, köztük kilencezer zsidó) kitoloncolását. június 14. – Az országgyűlés elfogadja a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikket, amely korszakos jelentőségű volt a magyarországi vízi munkák fejlesztése és az egységes vízjogi rendszer kialakítása tekintetében. szeptember 21. – I. Sándor bolgár fejedelem bevonul Plovdivba, Kelet-Rumélia Bulgáriához csatlakozik. október 3. – Fiumében az Aida előadásával megnyitják a Városi Színházat. november 13. – Szerbia hadat üzen Bulgáriának, mert Kelet-Rumélia annektálását a berlini kongresszus határozatai megsértésének tekinti; a háborút még ebben a hónapban elveszíti. november 25. – Mária Krisztina királyné uralkodik Spanyolországban régensként, míg fia, Alfonz el nem éri a nagykorúságot. (A kormányzástól 1902-ben vonul vissza.) december 22. – Szerbia és Bulgária előzetes békét köt.
Határozatlan dátumú események az év folyamán – A portugálok ténylegesen elfoglalják Angola területét. A helyi erőkkel és a kínai hadsereggel vívott kemény harcok után a délkelet-ázsiai Annam és Tonkin is a francia gyarmatbirodalom részévé válik.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1885-ben 1885 a gazdaságban december 1. – Először hoznak forgalomba Dr Pepper üdítőitalt az Amerikai Egyesült Államokban. 1885 az irodalomban A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig címen megjelenik az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás Pasteiner Gyula (1846–1924) művészettörténész tollából. 1885 a jogalkotásban 1885 a sportban április 11. - A Luton Town FC megalapítása. június 16. - Az UTE megalapítása. 1885 a tudományban
Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach megépíti az első benzinomotors motorkerékpárt. 1885 a vasúti közlekedésben január 8. – Megnyitják a Szabadka–Baja-vasútvonalat. február 27. – Bulgáriában az új vasúttörvény az államhoz rendeli az új vasutak építését. május 17. – Felavatják a Pusztatenyő és Kunszentmárton közötti vasutat. június 14. – Átadják a forgalomnak a Neretva völgyi keskeny nyomtávú vasút Mostar és Metković közötti szakaszát. október 4. – Megnyílik a Barcs–Pakrác vasútvonal. október 5. – Átadják a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonalat. 1885 a zenében Meiningenben bemutatják Johannes Brahms 4. szimfóniáját a szerző vezényletével.
Születések január 3. – Lesznai Anna író, grafikus, iparművész († 1966) január 8. – Kóczán Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész († 1972) január 14. – Czermann Antal magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő († 1971) január 15. – Horváth Géza magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő († 1963) január 17. – Nikolaus von Falkenhorst német tábornok, a Weserübung hadművelet kidolgozója († 1968) január 21. – Umberto Nobile olasz tábornok, sarkkutató, a léghajózás egyik úttörője († 1978) január 27. – Jerome David Kern amerikai zeneszerző († 1945) január 31. – Kántor Mihály tanító, néprajzi gyűjtő († 1968) február 8. – Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár († 1969) február 9. – Alban Berg ausztriai születésű zeneszerző († 1935) február 21. – Molnár István magyar levéltáros, pedagógus († 1953) február 24. – Chester Nimitz amerikai admirális († 1966) március 1. – Pethő Sándor publicista, történész, a Magyar Nemzet főszerkesztője (1938–1940) († 1940) március 2. – Bencze György magyar iparos, gazdálkodó, magyar országgyűlési és kárpátaljai tartománygyűlési képviselő († 1946) március 4. – Salamon Béla magyar színész, komikus, kabaréigazgató († 1965) március 8. – Cselényi Pál magyar hitelintézeti igazgató, jogi doktor, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († ?) március 13. – Mező Ferenc magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok († 1961) március 29. – Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró († 1936) április 12. – Hermann Hoth német tábornok († 1971) április 13. – Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 1971) április 16. – Weiner Leó zeneszerző († 1960) április 18. – Müller Antal magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő († 1951) április 19. – Gózon Gyula színművész († 1972) április 27. – Schandl József mezőgazdász, állatorvos, egyetemi tanár, MTA-tag († 1973) április 29. – Frank Jack Fletcher amerikai admirális († 1973) május 11. – Rajnai Gábor színművész, érdemes művész († 1961) május 19. – Basch Andor magyar festőművész († 1944) május 26. – Zimmer Ferenc magyar újságíró, szerkesztő († 1961) május 31. – Simon Jolán színésznő, előadóművésznő († 1938) június 25. – Zöllner István lakatossegéd, birkózó († 1909) június 30. – Hápka Péter ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő († 1961) július 8. – Ernst Bloch német filozófus († 1977) július 20. – Nizalowski Czeslaw Wladimir, a magyar aviatika úttörője († 1949) július 24. – Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész, zeneszerző, karmester († 1945) július 29. – Gergelyffy András magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő († ?) július 31. – George Webster brit úszó, olimpikon († 1941) augusztus 1. – Hevesy György magyar vegyész, aki kifejlesztett egy radioaktivítás-jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni, például állatok metabolizmusát († 1966) augusztus 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja († 1952) szeptember 20. – Enrico Mizzi máltai nacionalista politikus, miniszterelnök († 1950) szeptember 22. – Benedek Marcell író és műfordító († 1969) szeptember 29. – Ecsedi István magyar etnográfus, múzeumigazgató († 1935) október 4. – Gaál Sándor magyar fizikus († 1972) október 7. – Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus († 1962) október 11. – François Mauriac Irodalmi Nobel-díjas francia író († 1970) október 29. – Tihanyi Lajos magyar festőművész († 1938) november 1. Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958) Csicsery-Rónay István magyar katonatiszt, vezérkari ezredes, országgyűlési képviselő († 1978) november 5. – Gellért Lajos magyar színész, író, érdemes művész († 1963) november 9. Aureliano Pertile olasz operaénekes, tenor († 1952) Velemir Hlebnyikov orosz író, költő († 1922) november 11. – George Patton amerikai tábornok, II. világháborús parancsnok († 1945) november 22. – Ferenczy Valér festő, grafikus († 1954) november 30. – Maticska Jenő festőművész († 1906) december 8. – Szélyes Lajos magyar állatorvos, egyetemi tanár († 1963) december 9. – Uzonyi György magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1967) december 11. – Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA tagja († 1956) december 16. – Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin orosz festő és építész († 1953) december 27. – Klein Antal magyarországi német földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő († 1979)
Halálozások január 11. – Kruesz Krizosztom bencés pap, 1865–1885 között pannonhalmi főapát, pedagógus, az MTA tagja (* 1819) január 26. – Charles George Gordon brit katonatiszt (* 1833) február 8. – Nyikolaj Alekszejevics Szevercov orosz kutató és természettudós (* 1827) február 27. – Éber Nándor országgyűlési képviselő, hírlapíró (* 1825) március 8. – Bátori-Schulcz Bódog honvéd ezredes (* 1804) május 22. – Victor Hugo, francia író (* 1802) június 22. – Muhammad Ahmad al-Mahdi, szudáni vallási és politikai vezető (* 1844) szeptember 30. – Csengery Imre magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos, költő (* 1819) október 8. – Hornyik János levéltáros, történész (* 1812) október 30. – Gustav Adolf Merkel német zeneszerző, orgonaművész (* 1827) október 31. – Apor Károly császári és királyi kamarás (* 1815) november 25. – XII. Alfonz spanyol király (* 1857)
Jegyzetek
Források
Kategória:19. század