Nyulas Ferenc (Köszvényesremete, 1758. július 25. – Kolozsvár, 1808. december 27.) magyar orvos, kémikus.
Élete Előkelő köszvényesremetei (akkor Maros-Torda vármegye, ma Maros megye) székely család gyermeke. Az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, de a rigorozumokat a pesti egyetemen állotta ki 1787. december 13–14-én; felavatása azonban csak 1788. január 22-én történt; azután Szamosújvárt volt gyakorló orvos. Innen járt ki a radnai fürdőkbe tanulmányozni a gyógyhatásukat. 1795-ben a pestisjárvány idején 53 községben gyógyított és a himlőoltást ő ismertette meg Erdélyben. 1800-ban Kolozsvárt telepedett le.
1806. október 23-án nevezték ki Erdély főorvosává. Kolozsmonostoron vegyi gyárat alapított, ott készíttette a „szalamiasót” és „csontolajat” (ez utóbbit az állatgyógyászatban alkalmazták). Ő a mangán egyik felfedezője.
1808-ban, egy háromtagú csoport tagjaként egy hónapig Báznán kutatta a helybeliek által égő tócsának nevezett jelenséget. „Amikor mindennel készen voltak, jelentést tettek a bécsi udvarnál, és Nyulas, akinek a legfontosabb szerep jutott, javasolta, hogy a gázt az iparban – szesz és tégla gyártására – valamint a háztartásban is fel lehetne használni, hiszen égési terméke szagtalan és nem mérgező. Nem tudták, de a kutatók, megelőzve koruk tudományát, a geofizika alapjait helyezték le. Bécsben igazolták Nyulas állításait, és hangsúlyozták, hogy igen-is hidrogén van benne, és metángázról van szó. Szerencsétlenségünkre, Nyulast megmérgezték, így a párbeszéd megszakadt Bécs és Bázna közt. Feledésbe merült az, aminek már akkori hasznosítása Erdély fellendülését eredményezte volna.”Szabadság, 2004. február 10. (XVI. évfolyam, 32. szám)
A magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója Nyulas Ferenc tette meg a tudatos kémiai magyar szaknyelv megteremtésére irányuló első jelentős lépéstSzőkefalvi-Nagy Zoltán: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása , In Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., a radnai borvizekről szóló 1800-ban kiadott művében. Azt írja :
Valóban, Nyulas Ferenc igazán magyarul írt. Szóalkotásai helyes nyelvérzékről, ugyanakkor viszont jó kémiai tudásáról is tanúskodnak. Könyvében szótárba szedte össze a kémiai kifejezéseket, még azokat is, amelyekről megjegyzi, hogy „nem az én kohómból kerültek ki, tehát nem új szók”. Különösen az a törekvése volt nagyon hasznos, hogy a régebbi magyar szavakat konkrét tartalomhoz kötötte, minthogy ezek – mint írta –
Szóhasználatából eléggé sok megmaradt, például sav, tégely, folyadék, lombik, de sok el is veszett. Az oxigént sav-aljnak, a hidrogént víz-aljnak fordította. Látható, hogy ezek a szavak is annak az elgondolásnak eredményeként születtek, amelyet maga elé kitűzött:
Kifejezései olykor szokatlanoknak tűnnek, azonban tagadhatatlanul jól beleilleszkedtek volna a magyar beszédbe, egyben pedig az akkori kémia fokán jól fejezték ki a lényeget. Érdekes meghallgatni azt, hogyan fejezi ki, hogy a lúgok szénsav hatására kevésbé marókká válnak:
Művei Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról közönségesen. Kolozsvár, 1800. Három kötet. (I. Ajánló levél, Elöljáró beszéd és a vizeknek bontásáról közönségesen. II. A Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. III. Ugyanazon vizeknek orvosi erejéről, hasznairól és vélek élés módjáról). Kolozsvári tehénhimlő. Kolozsvár, 1802. (2. bőv. kiadás).
Emlékezete A hatóságokkal folytatott hosszú küzdelem után, szülőfalujában, Nyárádremetén, 1999. június 12-én tartották meg a helyi általános iskola névadó ünnepségét. Az iskola e dátumtól a Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola nevet viseli. Leleplezték a helybéli Fancsali Imre által készített emléktáblát és a névtáblát.Népújság, LI. évf., 135. (14187), 1999. június 14. hétfő
Jegyzetek
Források
Lászlóffy Aladár: Házsongárd, Helikon Kiadó, 1989
További információk Életrajz és könyvének címlapja Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő (MEK)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Kolozsváriak Kategória:1758-ban született személyek Kategória:1808-ban elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek