A műfordítás nem egyszerűen egy szöveg egyik nyelvről a másikra fordítása, hanem az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; ez a műfordító részéről az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.
A szöveget nyelvileg helyesen, műfajához illően, tartalmilag, művészileg és stílusához lehetőleg formahűen tudják átültetni egy másik nyelvre. Ezeket forrásnyelvnek (FNY), illetve célnyelvnek (CNY) nevezik. Előbbieken túl előfordul, hogy közvetítőnyelvet is használnak, ill. a műfordítás elősegítésére az adott (általában nehéz, egzotikus, klasszikus, holt nyelv) hozzáértő tudósa segédlet gyanánt ún. nyersfordítást készít.
A műfordító megfelelő szakmai és művészeti ismeretekkel kell hogy rendelkezzék, különösképp a két érintett nyelv kulturális és irodalmi élete vonatkozásában. Valamint tájékozott kell legyen a kulturális és irodalmi irányzatok terén is.
Elengedhetetlen feltétel a megfelelő nyelvi, filológiai tudás, valamint kritikai és műelemzési ismeretek. Egyes vélemények szerint a legjobb fordítást az tudja létrehozni, aki ugyanabban az irodalmi ágazatban szerzőként is aktív, például egy vers hangulatát csak költő tudja igazán visszaadni a másik nyelven.
John Dryden angol költő, irodalomkritikus és műfordító szerint a „translation with latitude" az ideális, vagyis a rugalmas, széles mozgástérrel rendelkező fordítás, ahol „a szerző szellemét át lehet ültetni".
A művészi tolmácsoláson kívül fontos, hogy a műfordító tisztában legyen az ide vonatkozó jogi és erkölcsi szabályokkal. A művek szerzői joga országonként változhat, ezért elengedhetetlen, hogy ismerje a kapcsolódó jogokat (bár ezt általában a könyvkiadók, jogtulajdonosok, fordítóirodák, irodalmi ügynökségek intézik).
Források
GÖMÖRI GYÖRGY: A magyar vers fordításának lehetőségei, útjai
További információk A műfordítás 1945–1975 között (in: A magyar irodalom története 1945–1975, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–1990) Rába György: A szép hűtlenek. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai; Akadémiai, Budapest, 1969 Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe; átdolg. kiad.; Scholastica, Budapest, 1999 A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról; szerk. Józan Ildikó, Szegedy-Maszák Mihály; Gondolat, Budapest, 2005 George Steiner: Bábel után. Nyelv és fordítás, 1-2.; ford. Bart István; Corvina, Budapest, 2005–2009 Albert Sándor: „A fövenyre épített ház”. A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai; Áron, Budapest, 2011 Kappanyos András: Bajuszbögre, lefordítatlan. Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer; Balassi, cop. 2015 Nunquam autores, semper interpretes. A magyarországi fordításirodalom a 18. században; szerk. Lengyel Réka; MTA BTK ITI, Budapest, 2016 Barna Imre: Pont fordítva; Európa, Budapest, 2018 Klasszikus művek újrafordítása; szerk. Gulyás Adrienn; KRE – L'Harmattan, Budapest, 2021 (Károli könyvek. Tanulmánykötet) Kappanyos András: Túl a sövényen; ELKH BTK ITI, Budapest, 2021
Kapcsolódó szócikkek Magyar Műfordítók Egyesülete Nyelvművelés
Kategória:Foglalkozások Kategória:Fordítás