Németh András (Kemeneskápolna, 1950. október 29. –) pedagógus, neveléstörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) professor emeritusa.

Pályája Felsőfokú tanulmányait előbb 1971 szeptembere és 1975 júliusa között Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végezte, ahol vegyipari gépész üzemmérnökként diplomázott. Ezt követően fordult a pedagógia irányába: 1977 és 1979 között az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára járt, ahol általános iskolai tanári képesítést szerzett, majd 1982-ben elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán a pedagógia szakot is. Ezt követően maradt az ELTE BTK-n, ahol 1985 és 1988 között Mészáros István vezetése alatt tudományos ösztöndíjasként folytatta munkáját, emellett pedig 1989-ig a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola adjunktusa, majd egy évig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola docense és egyben főigazgató-helyettes is volt. 1986-ban a neveléstörténet, filozófia és pszichológia területén egyetemi doktori fokozatot, 1989-ban a neveléstudományok kandidátusa címet ítélték oda neki. 1990 és 1992 között ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE TFK) főiskolai docense, 2003-ig (az ELTE PPK megszervezéséig) főiskolai tanárként a Neveléstudományi Tanszék vezetője (közben 1999-től a TFK főigazgatói tisztségét is ellátta). 1997 óta ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola (ELTE NDI) törzstagja, 2005 és 2023 között az Elméleti-Történeti Pedagógia Program, 2015 és 2022 között pedig az ELTE PPK-n működő Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport (TEÖP) vezetője volt. 2020-ban professor emeritusnak nevezték ki, oktatói tevékenységét – elsősorban az NDI-ben – jelenleg is folytatja. Mindeközben munkatársaival és külföldi oktatókkal közösen 1995-ben létrehozta a Magyar Reformpedagógiai Egyesület – Jena-plan Kutatócsoportot, amely civil szervezetként mindazon magánszemélyek (gyakorló pedagógusok, főiskolai és egyetemi hallgatók és oktatók, szülők, érdeklődők) szerveződéseként definiálja önmagát, akik a gyermekközpontú reformpedagógiai szemlélet megismerésével, terjesztésével foglalkoznak. A szervezetnek 2003-ig volt a vezetője, azóta pedig tiszteletbeli elnökként segíti a munkáját.

A főváros mellett több vidéki felsőoktatási intézményben is dolgozik. 2000-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen habilitált a neveléselmélet és neveléstörténet területén, 2006 óta témakiíró a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Doktori Iskolájában, illetve a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában, 2013-tól kezdődően tagja a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája nemzetközi tudományos testületének. A határon túli intézmények közül a révkomáromi Selye János Egyetem pedagógiai doktori program tudományos tanácsának tagja és oktatója.

Tudományos fokozatai Neveléstudományok kandidátusa (1989) – Tudományos Minősítő Bizottság Habilitált doktor (2000) – Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Tudományos Akadémia doktora (2004)

Kutatási területei

Neveléstörténet – különös tekintettel a modern korra A neveléstudomány tudománytörténete A pedagógusképzés és a pedagógus professziók története A reformpedagógia elmélete és története Történeti pedagógiai antropológia A múzeumpedagógia elmélete és története

Szakmai, közéleti tevékenysége

MTA Pedagógiai Bizottság, tag MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottság, elnök MTA Művelődéstörténeti Bizottság, tag MTA Néprajzi Bizottság Tánctudományi Munkabizottság, tag ELTE PPK Neveléstudományi Doktoriskola, törzstag, a Pedagógiatörténeti Program vezetője Szegedi Tudományegyetem habilitációs és neveléstudományi bizottsága, külső tag ELTE PPK Kari Tudományos, Doktori és Habilitációs Bizottsága, tag ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, póttag Pedagógiatörténeti Tanszék Tudományos Közleményei sorozat, társszerkesztő Neveléstudomány-történeti Tanulmányok (1-12.), sorozatszerkesztő (Osiris, majd 2004-től Gondolat Kiadó) Magyar Pedagógia, szerkesztőbizottsági tag Neveléstörténet, szerkesztőbizottsági tag

Könyvei 1990-2006

A magyar tanítóképzés története (1990) Weszely Ödön (1990) Lubrich Ágost (1992) A reformpedagógia múltja és jelene (1993) Neveléstörténet (Pukánszky Bélával, 1994) Online elérés Nevelés, gyermek, iskola (1997) Bevezetés a nevelés történeti és elméleti kérdéseibe (1997) Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe (Mészáros Istvánnal, Pukánszky Bélával, 1999) Reformpedagógia és az iskola reformja (Ehrenhard Skierával, 1999) A modern pedagógia kialakulása és fejlődése (1999) Neveléstudomány-történeti tanulmányok (H.-E. Tenorthtal, 2000) A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete (2002) A pedagógia problématörténete (Pukánszky Bélával, 2004) A magyar pedagógia tudománytörténete (2005).

Újabb - 2006 utáni - művei

1.Németh András

The Historical Educational Research in Hungary. His History and Actual Position.: Die historische Pädagogik in Ungarn. Geschichte und heutiger Stand

ESPACIO TIEMPO Y EDUCACIÓN 3:(1) pp. 85-110. (2016)

Link(ek): DOI, WoS

Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos2.Németh András

Die Rolle des Herbartianismus in der Gründung der ungarischen Pädagogik und Gymnasiallehrerbildung in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts

In: Bolle, Rainer, Halbeis, Wolfgang (szerk.) Wie lernt man erziehen? Zur Didaktik der Pädagogik. Jena: Garamond Verlag,2016. pp. 153-166. Befoglaló mű link(ek): Kiadónál

Könyvrészlet/Könyvfejezet/Tudományos

Jegyzetek

Források Ki kicsoda 2009, Hermann Péter Németh András szakmai életrajza Németh András bibliográfiája a Magyar Tudományos Művek Tárában Németh András MTA köztestületi adatlapja

Kategória:1950-ben született személyek Kategória:Magyar neveléstörténészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók