Várdai Béla, születési nevén Weismann Béla (Németszentmihály, 1879. július 1. – Budapest, 1953. február 23.) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész.
Élete
Szatmárnémetiben érettségizett, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1900–1904 között Beöthy Zsolt mellett az egyetem esztétikai gyűjteményének gyakornoka, 1905-től 1913-ig az III. kerületi állami főgimnázium magyar és latin szakos tanára volt. majd 1913-tól 1939-es nyugdíjazásáig a X. kerületi tisztviselőtelepi gimnázium tanára. 1911–1912 között Franciaországban a francia katolikus irodalmat tanulmányozta.
1932-től címzetes iskolaigazgatóként, 1936-tól iskolalátogatóként dolgozott.
Munkássága során megvédte Madách Imre Az ember tragédiáját a túlzó katolikusok borúlátó vádjával szemben, megmentette a feledéstől Gárdonyi Géza hátrahagyott műveit, katolikus erkölcsi szempontból elemezte Herczeg Ferenc regényeit.
Művei Vida Jeromos poetikája. Ford. tanulmánnyal és jegyz. Budapest, 1900 Tallérosy Zebulon Mindenváró Ádámhoz. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1900 (M. Kvt. 193.) Petőfi Sándorról. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1902 (Uaz 191.) A Jugurtha háború. Írta C. Salustius Crispus. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1903 (Uaz 352/3.) Márczius 15-e. Felolv. Uo., 1905 Hannibal útja az Alpeseken át. A rómaiak tört-ének XXI. kv-e. Írta Titus Livius. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1906 (M. Kvt. 450/1.) Salamon Ferenc aesthetikai munkássága. Uo., 1907 Egressy Gábor mint Shakespeare színész. Uo., 1909 (Klny. M. Shakespeare Társ.) Mikszáth Kálmán. Uo., 1910 Benedetto Croce aesthetikája és legújabb irod-unk. Uo., 1911 (Klny. B. Szle) Katholicizmus és irod. Uo., 1921 Ritkaságok régi boltja. Reg. Írta Ch. Dickens. Ford. Uo., 1922 (2. kiad. 1947) Madách Imre és Az ember tragédiája. Uo., 1924 A 100 é. Manzoni-regény. Uo., 1927 Benedetto Croce újabb esztétikai művei. Uo., 1928 (Klny. B. Szle) Dürer Albert. Uo., 1928 Mo-i Szt Erzsébet. Írta Horn Emil. Rada István ford-át átd. Uo., 1931 Masolini. Reg. Írta Tárczai György. Életr., bev. és tanulm. 2. kiad. Uo., 1933 A m. irod. tört. írás örömünnepére. Uo., 1934 Szatmári képek. Uo., 1936 (Klny. B. Szle) Pály Ede r. tag emlékezete. Uo., 1937 (A SZIA emlékbeszédei II. 7.) Divald Kornél pályakezdése. Uo., 1941 (Klny. SZIA Értes.) Rab m. tájakon. Uo., 1941. – Beszédei. Uo., 1943 (Klny. SZIA Értes.) Kincs István írói félszázada. Uo., 1942 Gyászbeszédei. Uo., 1943 (Klny. SZIA Értes.) II. Rákóczi Ferenc elmélkedései és fohászai. A lat. és fr. szövegekből vál. és ford. Uo., 1946 Mihályfi Ákossal 1922–28: társszerk., 1929. I–1933. XII: szerk. a Kat. Szlét, melytől önként megvált, amikor a folyóir-ból az elméleti cikkek miatt ki kellett hagynia a szépirod-at; szerk. 1929: A SZIA Nyelv- és Széptud. O. Értekezéseit.
Betűjegyei V. (Kat. Szle 1924); v.b. (Kat. Szle 1921/23).
Források
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar esztéták Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai