A Magos a rutafa kezdetű magyar népdal első változatát Vikár Béla gyűjtötte a Nyitra vármegyei Pogrányban 1902-ben. 1906-ban Kodály Zoltán nagyon hasonló dallamot jegyzett le az ugyancsak nyitrai Gímesben.
A Szent Iván napi tűzgyújtás egyik éneke.
A ruta nálunk kerben termesztett, sárga virágú, erős szagú félcserje. Vikár Béla szerint a szüzesség és a tiszta szerelem jelképe. A két ág egyike a menyasszonyra, a másik a vőlegényre hajlik.
Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás (Bartók Béla –) Kodály Zoltán ének, zongora Magyar népdalok, 12. darab Bárdos Lajos egynemű kar Magos a rutafa, 1. darab
Kotta és dallam
Az MNT II. 251. utolsó sora:
Magos a rutafa, ága elágazik, selyem sár haja, Magyar Ilona, haján fölhő gyöngykoszorúja.
Jegyzetek
Források
Felvételek
Kategória:Magyar népdalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok