Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Domonkos (Bécs, 1808. július 21. – Majer, 1879. október 30.) rozsnyói, majd veszprémi püspök.
Élete Származása 1808-ban született Zichy Ferenc veszprémi főispán, főpohárnok és második felesége, Lodron-Laterano U. Castelromano Mária Dominika (1789–1847) második gyermekeként.PIM Testvérei voltak: Ödön (1809–1848), nagybirtokos, hazaárulás vádjával végezték ki Ödön (Edmund) (1811–1894), Zichy Jenő édesapja Édesapja első feleségének, Kolowrat-Krakowsky Mária Annától (1753–1805) született gyermekei: Zichy Ferenc (1774–1861), Bihari főispán, főajtónálló, első neje Esterházy Amália (1776–1817), második neje Cavriani Johanna (1775–1854) Zichy Antónia (1776–1856), férje Nádasdy Mihály (1775–1854), államminiszter, főkormánytanácsos Zichy Teréz (1777–1821), Győry Ferdinánd neje Zichy Anna (1780–1866), Apponyi György neje (1780–1849) Zichy Károly (1785–1876) császári és királyi kamarás, első neje Apponyi Franciska (1807–1869), fentebb említett György leánya, második neje Batthyány Antónia (1789–1825) Zichy Flóra (1792–1860), Attems Ferenc Xavér (1785–1843) neje Zichy Leopoldina (1798–1872, Kress Károly (1781–1856) tábornok neje
Egyházi és politikai pályája A papi pályára lépve egyházi doktorátust szerzett, majd olmützi kanonok lett. 1841-től rozsnyói, 1842-től veszprémi püspök. Kormányzása alatt számos jótékony alapítványt tett nemes célokra, illetve alapító tagja volt a Kisfaludy Társaságnak.
Az 1840-es években zajlott újabb Deák Ferenc által „liberalista” eszmék megjelenése után, Kopácsy József esztergomi érsek, a volt veszprémi püspök, titokban finanszírozta gróf Zichy Domonkossal együtt a zalai konzervatív pártot, amelynek vezére forintosházi Forintos György (1792–1857) volt, aki egyben Domonkos keresztapja is.Molnár András. Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban. In: Századok. 2011. 145. évfolyam. 3. szám. (692. o.)Paksy Zoltán. A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében. In: Századok. 2013. 147. évfolyam 3. szám. 659. o. A konzervatív párt azonban nem járt sikerrel, majd Deák Ferenc elvei győztek megyeszerte.
Amikor 1848-ban a kormány a püspökség rendezetlen pénzügyeinek vizsgálatára kormánybiztost küldött ki, a püspök elhagyta székhelyét, és birtokaira vonult vissza. Utóda Ranolder János püspök lett. Zichy Domonkos élete hátralévő részét betegen, de jótékonykodva töltötte. 1879-ben hunyt el.
Jegyzetek
Művei Örömvers, mellyet Méltgs Szolga Egyházi Marics István Dávid úr érdemeinek, midőn Torna vármegyének főispánnyává neveztetnék, baráti szeretetből áldozott. Komárom, 1837 Keresztyéni erősség lelkének szüksége, főpásztori beszéd, melyet beiktatásakor Rozsnyón tartott. Székesfehérvár, 1841. Keresztyéni erősség lelkének szüksége latinul, Székesfehérvár Keresztyéni buzgóság szüksége. A veszprémi püspökségbe való beiktatásakor mondott beszéde Veszprém, 1842. Keresztyéni buzgóság szüksége latinul, Veszprém
Források Zichy Domonkos
Veszprém megyei életrajzi lexikon
Kapcsolódó szócikkek Rozsnyói püspökök listája
További információk Meszlényi Antal: Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök (1842–1849) egyházlátogatása 1845–46-ban; Egyházmegyei Kny., Veszprém, 1941 (A Veszprémi egyházmegye múltjából) Bíró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1942 (Erdélyi tudományos füzetek)
Kategória:1808-ban született személyek Kategória:1879-ben elhunyt személyek Kategória:Székesfehérvár díszpolgárai Kategória:Rozsnyói püspökök Kategória:Veszprémi püspökök Kategória:Bécsiek Kategória:19. századi püspökök