Barkász Lajos (Hódmezővásárhely, 1884. augusztus 25. – Budapest, 1960. március 9.) magyar festőművész, tanár.
Pályafutása
Apja Barkász Károly gimnáziumi tanár, anyja Lubinszky Jolán volt.Keresztény magyar közéleti almanach. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940. I. kötet. 53. oldal A középiskolát szülővárosában elvégezve a Budapesti Mintarajziskolában tanult, s 1906-ban szerzett középiskolai rajztanári oklevelet. Továbbképzősként 1907-ig Révész Imre és Ferenczy Károly növendéke volt.
Megnyerte 1905-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Gerenday-plakátpályázatát, az 1906. évi Milánói Világkiállításon pedig – még szintén hallgató korában – egy tájképpel szerepelt a magyar csoportban. Karcagon, majd Fiumében kezdett tanítani.Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930) 447. oldal Rajztanárként működött Máramarosszigeten, Aradon és Trencsénben az állami felsőbb leányiskolákban, egyes adatok szerintMűvészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. I. kötet, 73. oldal Pozsonyban is. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített, több háborús kitüntetést kapott, főhadnagyként szerelt le. 1920-ban Budapestre költözött és a III. kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium rajztanára volt.
1903-tól a Nemzeti Szalon állandó kiállítójaként főleg naturalista tájképekkel szerepelt, majd 1910-től a Műcsarnokban is. 1925-ben a Nemzeti Szalonban, 1926-ban Hódmezővásárhelyen rendezett gyűjteményes kiállítást.http://budapestaukcio.hu/barkasz-lajos/festo„A Műcsarnok 1939. évi őszi tárlatán négy termet megtöltő anyaggal szerepelt.”
Több ízben járt tanulmányúton Olaszországban, Drezdában, Stockholmban, ahol alkotásaival sikert aratott. 1924-ben a Halmos Izor alapította Életkép-díjat nyerte a „Hazafelé” című festményéért,Szózat, 1924. június 14. 127. szám, 9. oldal 1930-ban a Műcsarnokban a Ráth-díjat, 1940-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyesület aranyérmét nyerte el. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) ezüstéremmel jutalmazta alkotásait.Kozák Péter: Barkász Lajos pályaképe. Névpont.hu, 2013
Titkára, majd ügyvezető elnöke lett az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának. 1926-tól alapító tagja volt a Hódmezővásárhelyi Művészek Társaságának. Az Országos Rajztanár Vizsgabizottságban tagként tevékenykedett, a Képzőművészek Egyesülete, a Képzőművészek Szövetsége is tagjai közé sorolta. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társaságban zsűritagként is aktívan közreműködött, 1928-ban örökös törzstaggá választották. 1938–1939-ben a Magyar Képzőművészeti Egyesület elnöki, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak pedig 1943-ban titkári tisztségét töltötte be.
A második világháborút követően is az Óbudai Árpád Gimnáziumban oktatott. Két festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
A Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára. Sírját felszámolták.
Művei (válogatás) Kilátás a Rózsadombról, olaj Trianoni határ, olaj. (A székesfőváros vásárolta meg.) Fővárosi tájkép, olaj. (A székesfőváros vásárolta meg.) Gróf Tisza István arcképe, olaj. (Hódmezővásárhely megbízásából.) Ház a hegy alatt Varjak Tabáni részlet, akvarellA Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1921–1923. A Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete 8. kiállítása, 1921. április, 5. oldal Tavaszi munka, akvarell Szakadék, akvarell Jegyzetek
Források
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. I. kötet, 73. oldal Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1940. 2. kötet, 453. hasáb Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002. Online: Hódmezővásárhelyi digitális enciklopédia. HodWiki. Keresztény magyar közéleti almanach. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940. I. kötet. 53. oldal Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930.) 447. oldal Kozák Péter: Barkász Lajos pályaképe. Névpont.hu, 2013
További információk
A Nemzeti Szalon Almanachja (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp., 1912. Légrády Testvérek Nyomdája Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Műveinek nyomatai a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának Művészeti Reprodukciós Gyűjteményében.
Kategória:Magyar festők Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai