1905

Események Határozott dátumú események január 3. – I. Ferenc József magyar király feloszlatja az országgyűlést és új választásokat ír ki. január 4. – A Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt beolvad a Függetlenségi és 48-as pártba. január 22. (Julián naptár szerint január 9.) – A véres vasárnap Szentpéterváron. január 22. – A Lengyel Királyság területén az orosz forradalom hatására általános sztrájk tör ki, melyet további politikai sztrájkok, tüntetések követnek. január 26–február 4. – Lezajlanak az 1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. (I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartotta Tisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel súlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztes szövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.) január 28. – Varsóban iskolasztrájk robban ki, amely az egész Lengyel Királyságra kiterjed. (Az ifjúság lengyel nyelvű oktatást, lengyel nyelvű tankönyveket és lengyel tanárokat követel.) február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít. április 8. – Meghal Josip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja. május 1. – Újabb általános sztrájk a Lengyel Királyságban. május 27–28. – A csuzimai csata, melyben a japán haditengerészetet tönkreveri a Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy vezette orosz Balti Flottát a Koreai-szoros keleti részén, a Csuzima-szorosban. május 31. – Távozóban a párizsi Operából egy anarchista merényletet kísérel meg XIII. Alfonz spanyol király ellen. (A merénylet sikertelenül végződik.) június 7. – A norvég nemzetgyűlés megszünteti a svéd-norvég uniót. június 11–12. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt. június 18. – Fejérváry Géza alakít kormányt. június 22–24. – Łódźban a munkások fegyveres felkelést robbantanak ki, amelyet a cári csapatok levernek. július 7. – Japán csapatok szállnak partra Szahalinon. augusztus 9. – Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja az orosz–japán háborút. szeptember 15. – Vörös péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért. október 2–3. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája. (Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.) október 17. – Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz. október 31. – Kikiáltják a Markovói Köztársaság függetlenségét. november 4. – II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az 1899-es manifesztumot, mely korlátozta Finnország autonómiáját az Orosz Birodalmon belül. november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében. (Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.) november 18. Megszületik az önálló Norvég Királyság. Ifj. Andrássy Gyula vezetésével megalakul az Országos Alkotmánypárt. november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepélyes letételére csak december 8-án kerül sor.) november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezett morva paktumot Ferenc József is szentesíti. (A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.) november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében. (Ez az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.) december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet. (Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.) december 14. – Zsolnán bejelentik a Szlovák Néppárt megalakulását. december 22. – A Lengyel Szocialista Párt felkelést hirdet, amelyet azonban kezdeti sikerek után elfojtanak. december 28. – Bolgár–szerb vámunió.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Oroszországban megkezdődik a forradalom. Az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben. A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát. A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vándorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő. A német törvényhozás, a Reichstag elfogadja azt a törvényt, amely megszünteti a rabszolgaságot a német védnökség alatt álló területeken.<ref></ref> december vége – Białystokban orosz mintára létrehozzák az első és egyetlen lengyel tanácsot, a „munkásküldöttek tanácsát”.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1905-ben 1905 a filmművészetben június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek. 1905 az irodalomban 1905 a jogalkotásban 1905 a légi közlekedésben 1905 a sportban 1905 a tudományban Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelenik meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez. 1905 a vasúti közlekedésben február 6. – Átadják a forgalomnak a Lajosmizse és Kecskemét közötti vasútvonalat, illetve az ebből kiágazó Kisnyír (ma Hetényegyháza) és Kerekegyháza közötti helyi érdekű vasutat. szeptember 27. – Felavatják a Nagykároly–Mátészalka és Csap közötti vasutat. 1905 a zenében

Születések január 13. – Ábel Olga újságíró, író, műfordító († 1987) január 26. – Tamkó Sirató Károly költő, műfordító, művészettörténész († 1980) január 28. – Kulin György csillagász († 1989) február 3. – Paul Ariste észt nyelvészprofesszor († 1990) február 17. – Péter Rózsa Kossuth-díjas magyar matematikus († 1977) február 26. – Gömöri Pál Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az MTA tagja († 1973) március 6. – Makkai János magyar újságíró, közíró, országgyűlési képviselő († 1994) március 8. – Keserű Alajos olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965) március 27. – Kalmár László matematikus, az MTA tagja († 1976) március 29. – Rejtő Jenő író († 1943) április 3. – Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező († 1990) április 7. – Justus Pál, magyar társadalomtudományi író, költő, műfordító. († 1965) április 11. – József Attila költő († 1937) április 17. – Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja, a magyarországi csont- és porcszövettani kutatások iskolateremtő egyénisége († 1983) április 26. Keleti Márton filmrendező († 1973) Denis O’Dea ír színész († 1978) május 13. – Fakhruddin Ali Ahmed, India 5. elnöke († 1977) május 16. – Henry Fonda Oscar-díjas amerikai színész († 1982) május 24. – Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő (†  1984) június 23. – Iván István ötvös- és éremművész († 1967) július 25. – Elias Canetti osztrák író († 1994) július 28. – Csanádi György magyar közlekedésmérnök, szakpolitikus, közlekedésügyi miniszter († 1974) július 29. – Dag Hammarskjöld Nobel-békedíjas svéd diplomata, az ENSZ második főtitkára (†  1961) július 31. – Kocsis András szobrászművész († 1976) augusztus 1. – Gáspár Margit író, műfordító († 1994) augusztus 20. – Kunfalvi Rezső fizikatanár († 1998) augusztus 21. – Bacskay Zoltán magyar matematikus, egyetemi tanár († 1984) szeptember 3. – Carl David Anderson Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991) szeptember 5. – Arthur Koestler író († 1983) szeptember 28. – Darányi József atléta († 1990) szeptember 30. – Szabó Béla történész, levéltáros († 1984) október 6. – Orosz Mihály magyar középiskolai tanár, országgyűlési képviselő († 2001) október 19. – Idősebb Dohy János (korábban ifjabb Göllner János) növénypatológus, tanár († 1990) október 20. – Arnold Luhaäär észt súlyemelő († 1965) október 22. – Kozma József magyar zeneszerző, a francia sanzon megújítója († 1969) november 17. – Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó († 1994) november 21. – Kozmutza Flóra magyar pszichológusnő, József Attila kezelője († 1995) november 22. – Arma Paul (eredeti nevén Weisshaus Imre)'' magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus († 1987) november 26. – Emlyn Williams brit színész, forgatókönyvíró (David Copperfield) († 1987) december 1. – Kellér Dezső író, humorista († 1986) december 15. – Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző († 2000)

Halálozások január 3. – Baross Károly agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő (* 1865) január 14. – Ernst Abbe német matematikus, fizikus (* 1840) január 24. – Máriássy János honvéd ezredes (* 1822) március 13. – Schulek Vilmos orvos, szemész, az MTA tagja (* 1843) március 24. – Jules Verne francia író (* 1828) március 29. – Böhm Pál festőművész (* 1839) május 1. – Lipthay Sándor vasútépítő mérnök, az MTA tagja (* 1847) május 3. – Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró (* 1840) június 6. – Kulinyi Zsigmond újságíró, lapszerkesztő (* 1854) június 13. – József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833) július 2. – Kruspér István metrológus, geodéta, az MTA tagja, a magyarországi mérésügy megalapozója (* 1818) október 15. – Szász Károly író, költő (* 1829) november 17. – Fülöp belga herceg, I. Lipót belga király fia és a későbbi I. Albert belga király apja (* 1837)

Jegyzetek

Források