A Grősz és társai pere a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunista rezsim koncepciós pere volt, melyre Budapesten, 1951. június 15. és július 20. között került sor, a magyar katolikus egyház társadalmi befolyásának megtörésére irányuló politika részeként. A per során Grősz József kalocsai érseket 15 év börtönre ítélik (8 másik vádlott társából egyet azonnal, kettőt később ítéltek halálra), de 24 mellékperben összesen több mint kétszáz ítélet született (17 halálos, 55 fő kapott tíz év feletti börtönt). A rendszerváltás után, 1990. május 18-án a Grősz-per ítéleteit semmisnek nyilvánították.
A per előzményei A Grősz-per előkészületei, illetve koncepciójának megszületése Mindszenty József 1948. december 28-án történt letartóztatásának idején kezdődött el. Két nappal a letartóztatást követően Kádár János akkori belügyminiszter több magyar érseket és püspököt Mindszenty állítólagos vallomására hivatkozva lemondásra szólított fel, amit azok (többek között Grősz József) elutasítottak.Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. München, 1988, 32-33. o. Az 1949. január 4-én tartott püspökkari értekezlet feszült légkörben zajlott le, amelyen Grősz érsek elnökletével nyilatkozatot fogadtak el a magyar püspökök, miszerint visszautasítják az egyházat ért támadásokat a köztársasági államforma-, a demokrácia- és a földreform-ellenesség kérdésében, de ezt a nyilatkozatot csak január 23-án hozták nyilvánosságra. Dobi István szintén január 4-ére tárgyalásra hívta a püspöki kart, amelyen az állam és egyház közötti megállapodás lett volna a téma, s az este lezajlott megbeszélésen Grősz József mindössze ezt a nyilatkozatot olvasta fel, de többet nem szólalt meg, s így a megbeszélés sikertelenül zárult.Történeti Hivatal O - 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 168. o. bélyegkép|150x150px|Grősz József kalocsai érsek szobra
Január 7-én (egy nappal az előtt, hogy a tárgyalások folytatódhattak volna) Mócsy Imre jezsuita XII. Piusz pápa konkrét utasítását adta át a főpapoknak, melyben konkrétan megtiltotta a megegyezést. Arra a kérdésre, hogy ezután mi következhet, Czapik Gyula akkori egri érsek úgy válaszolt, hogy ezután már csak egy út van, a mártíromság.Történeti Hivatal O - 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 172. o. Ezek után a Grősz József vezette püspöki kar egészen 1950 augusztusának végéig sikeresen hárította el a kormány tárgyalási terveit, de végül 1950. augusztus 30-án aláírásra került a megállapodás, amelyben a magyar katolikus püspöki kar elismerte a Magyar Népköztársaság államrendjét és alkotmányát, kijelentette, hogy az egyház törvényei szerint megbünteti azokat, akik fellépnek a népköztársaság ellen, valamint kötelezettségnek írta elő a híveknek, hogy működjenek közre az ötéves terv megvalósításában, a papságnak megtiltotta azt, hogy tiltakozzék a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, valamint kijelentette, hogy a békemozgalmat támogatja a jövőben, azzal, hogy békepapi mozgalmat hoz létre. A kormány ugyanakkor elvben garantálta a vallásszabadságot, illetve a katolikus egyház működési szabadságát. Engedélyezte hat fiú- és két lányiskola visszaadását, és azt, hogy ezekben megfelelő számú szerzetes tanerő működjön. A kormány ígéretet tett arra, hogy az egyház elemi szükségleteinek fedezéséről gondoskodik, 18 évig arányosan csökkentve megfelelő összeget utal ki egyházi célokra, valamint garantálta, hogy a papság illetményét kifizeti.A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. 126-127. o. Noha a megállapodás egyházjogilag érvénytelen volt (s ezt az állam is tudta, hiszen a megállapodást a Magyar Közlönyben közzé sem tették), a püspökök abban reménykedtek, hogy ez által a helyzet konszolidálódik. Ezzel szemben egy héttel a megállapodás aláírása után az Elnöki Tanács 1950. évi 34. számú törvényerejű rendeletével, a fenti nyolc iskolában szolgáló szerzetesrendeken kívül megvonta a magyarországi szerzetesrendek működési engedélyét.Magyar Közlöny, Bp., 1950. szeptember 7. 155-156. o.
Rövid időn belül kiderült, hogy a megállapodás sikertelen. A papság, s a főpapok is vonakodtak együttműködni (lényegileg meghátrálni) az állammal, nem támogatták (gyakorlatilag) a békepapságot, s állandóan keresték azokat a kibúvókat, amelyekkel esetleg az egyházat kedvezőbb helyzetbe tudták volna hozni. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetése 1951 késő tavaszától fokozott nyomás alá helyezte a püspöki kart. 1951. május 4-én kelt „Az MDP KV Titkárság határozata a Párt egyházpolitikájának irányvonaláról”MOL M-KS276./. 54/142. őe. 1-12. o. című dokumentumban megállapította, hogy az együttműködés (gyakorlatban az egyház teljes behódolása) sikertelen, s ezért erősebb nyomás alá kell helyezni az egyházat, úgy, hogy az esetlegesen legkompromittálhatóbb, leginkább ellenálló püspököt el kell távolítani, vád alá kell helyezni, s el kell ítélni. Ezt össze kell kötni a ciszterciek és a pálos rend elleni fellépéssel. Ekkor még nem dőlt el egyértelműen, hogy melyik püspök legyen a per vádlottja, de alapból elsődlegesen Grősz József neve merült fel.
A fenti Révai József által megfogalmazott dokumentum már gyakorlatban a per előkészítésének tekinthető, ez alapján válogatta ki az Államvédelmi Hatóság a per résztvevőit.
A per előkészületei és a vádlottak A koncepciós per előkészítése során 1951. május 10-én született „Államvédelmis javaslat a Grősz József és társai elleni ügyben a vádlottak és a tanúk személyére” dokumentum részletesen tárgyalja a felhozandó vádakat, mely gyakorlatilag a per hivatalos vádirata is lett.Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-105752/1. Grősz József és társai. 35-40. o. A vád alapja, hogy a vádlottak összeesküvést folytattak arra, hogy az akkor fennálló államrendszert megdöntsék, s egy restaurált rendszert hozzanak létre. A per előkészülete során több kormánylista is volt, ahogy a koncepció formálódott, de Grősz József személye mint ideiglenes államfő mindegyiken szerepelt.Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 21-28. o. A koncepció lényege szerint a pert úgynevezett amalgám módszer szerint kell megszervezni, amely eleve előírta több különböző ügy, esemény egybeolvasztását, keverését. Így a perben az alapkérdést, ami az államellenes összeesküvés összekeverték kémkedéssel (természetesen belevonva az Egyesült Államok nagykövetségének egyik magyar tisztségviselőjét), valutaüzérkedést (amiért eleve halálbüntetést is kiszabhattak), gyilkossággal, amit a szovjet katonák ellen követtek el, igaz harminc szovjet katona megölése sokkal nagyobb esemény lett volna, mint ami akkor bekövetkezett, valamint egy korábbi perben a vádlottat fel is mentették. A vádlottakat különböző időpontokban tartóztatták le, de hivatalosan előzetes letartóztatásba 1951.áü.001211/l. számú ügyészségi határozattal 1951. június 4-én kerültek.BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 825. p A per előkészítése során a vádlottak személyében történtek változások, hiszen dr. Gyomlay László, akit az AVH 1951. február 25-én vett őrizetbe 1951. március 17-én a vizsgálati fogságban elhunyt, így „helyére” Pongrácz Alajos került. - 24. oldal A per koncepciós jellege ezen is megmutatkozik, hiszen nem a személyek voltak a lényegesek, hanem az, hogy az ügy hihetővé váljon.
Vádlott neve, kora, beosztásaFelhozott koncepciós vád Letartóztatás dátumaGrősz József, 64 éves, kalocsai érsek,
elsőrendű vádlottA népköztársaság megdöntésére, a népi demokrácia vívmányainak eltörlésére és a Habsburg-monarchia restaurálására irányuló összeesküvés vezetője volt. Bozsik Pállal és Farkas Endrével kidolgozták egy ellenforradalmi kormány megalakításának tervét. Az általuk remélt „rendszerváltozás" esetére Grősz vállalta az ideiglenes államfői megbízatást és erről nyilatkozatot adott a budapesti USA-követségnek. Ellenforradalmi „kormányalakítási" tárgyalásait abban az időben folytatta, amikor az állam és egyház között tanácskozás folyt és megegyezés történt. Grősz elősegítette és támogatta a szovjet katonák meggyilkolásáért körözött Páter Vezér Ferenc és a háborús bűnös Iványi Endre bújtatását. Részt vett illegális rendfőnöki értekezleten [sic!], ahol felszólalásával a kormányrendelet kijátszására és a rendek illegális működésére hívta fel a megjelenteket.1951. május 18.Bozsik Pál, 67 éves, prépost,
másodrendű vádlottAz ellenforradalmi kormány egyik miniszterelnökjelöltje. Mindszenty utasítására – annak letartóztatása előtt – megkezdte egy illegális legitimista „Keresztény Párt" szervezését, amelyet Pongrácz Alajos az USA-követséggel, Dr. Farkas Endre pedig Grősz érsekkel kapcsolt össze. Bozsik többször tárgyalt Grősszel [az] ellenforradalmi kormány alakításáról és irányítása mellett készült el az összeesküvés nemzetiségi, mezőgazdasági és kereskedelmi programtervezete. Bozsik SvoyHelyesen: Shvoy Lajos püspökkel is tárgyalt a szervezkedésről.1950. december 19.Dr. Farlas Endre,
65 éves, szentszéki ügyész,
harmadrendű vádlottAz ellenforradalmi kormány igazságügyminiszter jelöltje, Grősz és Bozsik bizalmasa volt és a szervezkedés egyik vezetője. SharerHelyesen: Sherer USA-követségi titkár felszólítására készített kétpéldányos ideiglenes államfői nyilatkozatot, ő íratta alá Grősz érsekkel és tanúként maga is láttamozta. Utasítására lopta el dr. Kovács György az FM [Földművelésügyi Minisztérium] bizalmas adatgyűjteményét1951. február 17.Dr. Hévey László, 48 éves,
volt horthysta miniszteri osztályfőnök,
negyedrendű vádlottAz ellenforradalmi kormány kereskedelem és iparügyi miniszter jelöltje. Hévey a legitimista Osztenburg [Ostenburg-Moravek Gyula] különítmény és a Szent István Bajtársi Szövetség volt tagjaiból szervezett illegális fegyveres akciócsoportokat kapcsolta az összeesküvéshez. Ezek a csoportok különféle terrorakciókra készültek.1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)Dr. Pongrácz Alajos, életkora nincs feltüntetve,
USA-követségi tisztviselő,
ötödrendű vádlottA Grősz-féle összeesküvés és a budapesti USA-követség között, mint összekötő dolgozott. Átadta Petrow követségi titkárnak Bozsik memorandumát, amelyben az ENSZ-től kérik a monarchia visszaállítását. Részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyek Gyomlay László és az USA-követség diplomatái között folytak.1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)Endrédy Vendel,
55 éves, volt zirci apát,
hatodrendű vádlottFelső irányítója volt illegális röplapterjesztő és szabotázscsoportoknak, amelyek kettős irányítást kaptak Endrédy és Bozsik részéről. Endrédy a budapesti USA-követség részére folytatott kémtevékenységet. A szerzetesrendek illegális működésében vezető szerepe volt. A ciszterciek 21 tagját disszidáltatta. Csellár Jenővel együtt nagy arányú illegális valutaügyleteket bonyolított le, melyekben Hagyó-Kovács Gyula is közreműködött.1950. október 29.Hagyó-Kovács Gyula, 67 éves, volt ciszterci jószágkormányzó,
hetedrendű vádlottA rend előszállási birtokán népellenes bűncselekményeket követett el. Részt vett Endrédy és a ciszterci rend illegális valutaüzelmeiben.1950. november 7.P. Csellár Jenő, 39 éves, volt pálos rendfőnök,
nyolcadrendű vádlottA pálos rend illegális működésében vezető szerepe volt. Előkészítette három szerzetes disszidálását, részükre hamis igazolványokat készített. Az olasz követségen keresztül illegális kapcsolatot tartott Rómával. Tudott P. Vezér Ferenc és társai gyilkosságairól. Vezért és több más fasisztát hosszú ideig bújtatott a Sziklakápolnában és a rend más épületeiben.1951. tavasza (pontos időpont nem ismert)Vezér Ferenc, 37 éves, volt pálos perjel