Macondo egy képzeletbeli falu Kolumbiában, ahol az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye játszódik.

Ez a képzeletbeli falu sok tekintetben hasonlít Aracatacára (Kolumbia, Magdalena megye), arra a ma már kisvárossá növekedett falura, ahol Gabriel García Márquez született és a gyermekéveit töltötte nagyszülei házában.

2006-ban Pedro Sánchez Rueda polgármester kezdeményezte, hogy a település neve legyen Macondo. Ezzel szerette volna a szegénységbe süllyedt és csőd szélén álló Aracataca gazdaságát fellendíteni és a turistákat odavonzani. Az erre kiírt népszavazás azonban érvénytelenül zárult az alacsony részvételi arány miatt, így a javaslat nem lépett életbe.

A név eredete Maga García Márquez az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című önéletrajzi regényében azt írja, hogy emlékei szerint Macondo egy banánültetvény neve volt Aracataca közelében, a névtáblát pedig a vonatból látta, amikor nagyapjával együtt utaztak. Rögtön ezután azonban megemlíti, hogy később egy enciklopédiában azt olvasta, hogy egy ceibafafajtának a neve, ám saját bevallása szerint soha nem sikerült meggyőződnie róla, hogy létezik-e ilyen nevű fa. Még később az Encyclopædia Britannicában azt a meghatározást találta, hogy a makondo egy Tanganyikában élő vándorló nép neve.

A név eredete másokat is foglalkoztatott. Dasso Saldívar író a Gabriel García Márquez: El viaje a la semilla, la biografía című életrajzban négy lehetséges eredetet is felvetett, ezek részben hasonlítanak ahhoz, amit Márquez is említett:

thumb|La Vereda Macondo, nem messze Aracatacától Elsőként és legvalószínűbb lehetőségként Saldívar is úgy véli, hogy Macondo egy bizonyos Manuel Dávila García banánültetvényes haciendája volt a Sevilla folyó partján, nem messze Aracatacától. Azt is megemlíti, hogy a macondo a banán bantu eredetű neve volt. E magyarázat szerint a szó a makonde szóból származik, ami a likonde többes száma, szó szerinti jelentése pedig „az ördög eledele”. Idővel ezt a szót a karibi partvidéken egy nagyon értékes fafajta (Cavanillesia platanifolia) neveként kezdték el használni, ami viszont a 20. század elejére a túlzott kitermelés miatt gyakorlatilag kipusztult. A magyarázat szerint a regényben többször is említett United Fruit társaságnak ez a birtoka onnan kapta a nevét, hogy korábban két ilyen fa is volt rajta. Állítólag Pivijay közigazgatási területén volt egy Macondo nevű település. Saldívar nem állítja, hogy ennek köze lett volna a fent említett haciendához, csak sejteti, hogy közelsége miatt innen kaphatta a birtok a nevét. Végül pedig macondónak hívnak egy a környéken igen elterjedt, a bingóhoz hasonlító szerencsejátékot is. A játékban hatoldalú pörgettyűt használnak, aminek minden oldalára más ábra van bevésve, ezek közül az egyik egy makondofát ábrázol, innen ered a játék neve.

Egyesek pedig azt feltételezik, hogy a macondo szó a ma- és a cóndo’ összetételéből jött létre. A ma- előtagot sok afrikai nyelvben használják a többes szám képzésére, a cóndo’ pedig a kondorkeselyűt jelentő spanyol cóndor szó karibi tájszólásban. Ebben az esetben Macondo azt jelentené, hogy „kondorkeselyűk”.

A Száz év magány helyszíne A Száz év magány regény alapján Macondo története, elhelyezkedése és a falu egyes helyszínei is jól leírhatók. Talán ennek köszönhető, hogy sok olvasó meg van róla győződve, hogy Macondo a valóságban is létezik. Történelme Macondót a Buendía család pátriárkája, José Arcadio Buendía és az általa vezetett expedíció tagjai alapították, akik barátaikkal, feleségükkel, gyerekeikkel, háziállataikkal és szerszámaikkal együtt útra keltek, hogy a hegyeken nyugat felé átkelve kijáratot találjanak a tengerhez. A falut azon a helyen építették fel, ahol huszonhat hónapnyi bolyongás után José Arcadio Buendía álmában egy zajos várost látott tükörfalú házakkal, melynek neve Macondo volt.

Fekvése Macondót egy folyó partján építették fel, „melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött”. Riohacha városától nyugatra fekszik, egy szinte átjárhatatlan hegy zárja el a külvilágtól. „Délen a láp terült el”, azon túl pedig a nagy mocsárvilág, amelynek a faluba évente ellátogató „cigányok állítása szerint nem volt határa” és nyugaton végtelen víztükörben folytatódott. José Arcadio Buendía úgy vélte, csak északnak vezet út a külvilág és a civilizáció felé, ezért korábbi társaival újabb expedíciót szervezett. Több napig tartó bolyongás után végül a korábban nem talált tenger partján kötnek ki, ahol José Arcadio így fakad ki:

A regényben a falut végül egy hatalmas ciklon rombolja le, a szélviharban a Buendía család utolsó ivadéka is meghal.

Helyszínek A Buendía család házában zajlik a könyv cselekményének nagy része, amelyet egymás után több alkalommal is bővítenek, hogy legyen hely az utódok, házastársaik és a látogatók számára is. Melchiades kamrája, ahol a hét tengert megjárt cigány műszereit őrzik és ahol José Arcadio alkímiai kísérleteket végez, majd később Második José Aureliano ötvösműhelyt rendez be. A temető, ahová a falu első halottját, Melchiadest temetik. A laktanya, amit az Aureliano Buendía ezredes vezette harminckét háború egyikében bevesznek a kormánycsapatok.

Macondo García Márquez műveiben Márqueznek nem a Száz év magány az első és egyetlen írása, ami Macondóban játszódik vagy ahol említi a falu nevét. Regények Söpredék (La hojarasca), ami Macondóban játszódik. Az ezredes úrnak nincs, aki írjon ( El coronel no tiene quien le escriba), ami egy Macondóhoz közel eső kis faluban játszódik, évekkel a forradalom után. Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande) Baljós óra (La mala hora), ami Macondo közelében játszódik egy kis faluban. Száz év magány (Cien años de soledad) Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla), Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada), ami megemlíti a falu nevét.

Novella Isabel monológja, miközben az esőt nézi Macondóban (El monólogo de Isabel viendo llover en Macondo (1955)

A név egyéb előfordulásai Az 1974-ben bemutatott Kínai negyed című filmben Jake Gittes nyomoz Hollis Mulwray után a fiktív El Macondo Apartments lakónegyedben. Richard Sylbert, a film egyik alkotója szerint valóban García Márquez Macondójára utaltak. Az 1990-es évek közepén a McOndo antológia megjelenésével kezdődött Latin-Amerikában a McOndo jelenség, ami a mágikus realizmussal szembeforduló új írónemzedék válaszreakciója volt a 60-as és a 70-es évek latin-amerikai irodalmi boomjára, nevét pedig Macondo és a McDonald’s összeolvasztásával nyerte. Az El sol brilla por la noche en Cachemira regény főhőse Macondóba vágyik és ott szeretné megvalósítani élete álmát. Georges Perec részletesen leírt egy Macondóban készült fényképet La Vie mode d’emploi című regényében. Macondónak hívnak egy menekülttábort Bécs külvárosában. Az 1970-es évek elején a Pinochet diktatúrája elől menekülő chileiek adták ezt a nevet a tábornak. Korábban a táborba az első nagy menekülthullám 1956-ban érkezett Magyarországról, majd 1968-ban Romániából és Csehszlovákiából, de fogadtak be vietnámi „csónakos embereket” is. Közülük és leszármazottaik közül sokan ma is a táborban élnek mint „permanens menekültek”, miközben újabbak érkeznek a világ más háború sújtotta vidékeiről: Szomáliából, Afganisztánból, Irakból, Csecsenföldről, stb. A fent említett menekültvárosban játszódik Sudabeh Mortezai 2014-ben bemutatott Macondo című filmdrámája. A Bi-2 népszerű orosz rockegyüttes 2006-ban megjelent Tej () című albumán az egyik dal címe Macondo (). A dal refrénje: „Eső hullott Macondóra, pont az évszázad közepén. ()” Az együttes első sikerét 2000-ben aratta Az ezredes úrnak nincs, aki írjon () című számával. A Száz év magány regényre utalva Macondo a neve egy New York-i étteremnek. 2015-ben Macondo Cafe néven kolumbiai kávézó nyílt Budapesten.

Hivatkozások

Fordítás

Kategória:Fiktív helyek Kategória:Irodalom Kategória:Kolumbia Kategória:Latin-Amerika kultúrája