A fehér hóbogyó (Symphoricarpos albus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó faj.The Plant List, Symphoricarpos albus (L.) S.F.Blake Magyarországon inváziós fajnak számít, nem ültethető.
Az egész cserje – beleértve a gyümölcsöket is – mérgező az emberekre, hányást okoz.
Előfordulása A fehér hóbogyó eredeti előfordulási területe Észak-Amerika, ahol széles körben megtalálható Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok északi és nyugati részein.Biota of North America Program 2014 county distribution mapJones, George Neville 1940. A monograph of the genus Symphoricarpos. Journal of the Arnold Arboretum 21(2): 201-252 Dísznövényként és az apróvadak búvóhelyéül szolgáló bokorként, betelepítették a Brit-szigetekre és a kontinentális Európába.Gilbert, O. L. (1995). Symphoricarpos albus (L.) S. F. Blake (S. rivularis Suksd., S. racemosus Michaux). Journal of Ecology 83:1 159-66.
Változatai
Symphoricarpos albus var. albus - Észak-Amerika keleti részén őshonos. Symphoricarpos albus var. laevigatus - A Csendes-óceán környékén őshonos. A kettőből a 2 méteres magasságával, ez a nagyobbik változat; a termései is nagyobbak. Egyes botanikusok Symphoricarpos rivularis név alatt, önálló fajként tartják számon.
Megjelenése A szóban forgó növény felmagasodó, lombhullató bokor, melynek egy központi, merev szára van; a gyöktörzséből sokszor több, kisebb elágazás nő ki. A gyöktörzsi elágazásnak köszönhetően, egyes területeket sűrűn be nő. A bokor legfeljebb 1-2 méteresre nő meg. Levelei átellenesen ülnek; ovális alakúak és különböző méretűek, a legnagyobbak 5 centiméter hosszúak, vagy egy kicsivel ennél is nagyobbak a friss hajtásokon. A legfeljebb 16 darab virága fürtvirágzatba tömörül. A csészéjén ötfogú csészelevelek ülnek. A harang alakú pártája, körülbelül 0,5 centiméter hosszú és élénk rózsaszín. Termése egy centiméter átmérőjű, fehér bogyó, melyben két magvan. A magokat a madarak szórják szét, azzal hogy megeszik a termést, aztán pedig valahol máshol ürítenek. Habár efféleképpen is szaporodik, a fehér hóbogyó főleg gyöktörzsi hajtások által terjed.
Életmódja Ez a loncféle számos élőhelyen képes megélni, főleg az árnyékos és nedves hegyoldalakat, valamint az erdőket kedveli. Az ártereken, lápvidékeken és folyópartokon is megtalálható.US Forest Service Fire Ecology Az eredeti elterjedési területén, a fehér hóbogyó fontos tápláléka a kanadai vadjuhnak (Ovis canadensis), a fehérfarkú szarvasnak (Odocoileus virginianus) és a grizzly medvéknek. A háziállatokból a szarvasmarha és a juh kedvelik. Az előbbi állatokon kívül, számos kisemlős és madár is felhasználja táplálékul vagy otthonául, például a tasakospatkány-félék (Geomyidae) ilyen bokor alatt vájt üregben töltik a telet.
Az észak-amerikai bennszülöttek és az oroszok szappanként és hagyományos gyógyítószerként használták. Az indiánok a kemény szárából nyílvesszőket is készítettek. Ültetése megakadályozza a folyó menti földcsuszamlásokat és feljavítja a terepet az elhagyott külszíni bányáknál.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
További információk Jepson Manual Treatment: var. laevigatus United States Department of Agriculture Plants Profile University of Washington, Burke Museum Calphotos Photo gallery, University of California photo of herbarium specimen at Missouri Botanical Garden, collected in Ontario in 1965 Rhodora; Journal of the New England Botanical Club. Cambridge, MA 16:118. 1914 USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Symphoricarpos albus in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
Kategória:Loncfélék Kategória:Növényfajok Kategória:Észak-Amerika növényvilága Kategória:Európa növényvilága Kategória:Mérgező növények Kategória:Dísznövények