A Honvédelmi Minisztérium (HM) Magyarország honvédelemért felelős minisztériuma. A honvédelmi miniszter irányítja a minisztériumot, és a jogszabályokban meghatározott feladatkörében felel többek között Magyarország honvédelmével, a Magyar Honvédség irányításával és a védelmi képességek fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért. A minisztériumot 2026 májusa óta Ruszin-Szendi Romulusz vezeti.

Székháza bélyegkép|Honvédelmi Minisztérium emblémája grafikai megjelenítése 2021-től

A Honvédelmi Minisztérium központi épülete Budapesten, a Balaton utcánál van (V. kerület, Balaton utca 7-11.), tervezte: Lauber László 1949–1950-ben. 2023 júliusában a miniszter és néhány szervezeti egység a Budai Várba költözött a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületébe (I. kerület, Kapisztrán tér 2–4.), az egykori Nádor-laktanya homlokzatára is felkerült a „Honvédelmi Minisztérium” felirat, (tervezte: Leopold Freiherr von Fürstenwärther-Burgsassen zu Oberbach, 1846–1847).A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum, Válasz Online, 2023. augusztus 9.

Története Az 1867. évi kiegyezés szellemében a külügyek és a hadügyek irányítására, valamint ezek pénzügyeinek fedezésére egy-egy közös minisztérium alakult. Újonnan szervezték meg az osztrák honvédelmi minisztériumot Bécsben és a magyar királyi Honvédelmi Minisztériumot Budapesten. A törvényi szabályozást a védelemről szóló 1868. évi XL., a Honvédségről alkotott XLI., valamint az önkéntes népfelkelésre vonatkozó XLII. törvénycikkek jelentették. E törvényeket az uralkodó 1868. december 5-én hagyta jóvá. Mindezek egészen 1912-ig alapvetően meghatározták az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyeit.https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/52.html

A 20. század elején a honvédelmi miniszter volt a katonai igazgatás vezetésére rendelt felelős kormányhatóság és mint ilyen a magyar felelős kormány tagja. Hatásköréhez tartoztak a honvédség és népfölkelésnek minden miniszteriális ügyein kívül a közös hadseregnek a hadügyminiszter hatóságához nem vont ügyei; így pl. az összes hadkiegészítési ügy, beszállásolási ügy, legénységi nyilvántartás ügye stb., azután a védrendszert illető törvényhozási intézkedések előkészítése. A honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott még a magyar királyi csendőrség személyi- és fegyelmi ügyeinek az intézése is.A Pallas nagy lexikona

A két világháború között Az első világháborút követő (nép)köztársaságok idején rövid ideig a „Hadügyminisztérium” név is használatban volt. Utána a királyság alatt a minisztérium a Honvédség legfőbb szervezési és közigazgatási központi hatósága volt. Élén 1920. április 15-étől kezdve – az államfő (kormányzó) által kinevezett – honvédelmi miniszter állt.

Szervezete a következőkből állt: A) Elnökség (belszervezeti ügyek, sajtóügyek, idegen katonai személyekkel való érintkezés, katolikus ás protestáns tábori püspökségek ügyei). B) Katonai főcsoport, a következő alcsoportokkal: I. Közigazgatási csoport (szervezés, költségvetési, karhatalmi ügyek, elhelyezés, kiegészítés, állománykezelés, képző- és nevelőintézetek, legénységi ügyek, hadigondozás). II. Személyi csoport (tisztek és tisztviselők személyi ügyei). III. Anyagi csoport (élelmezés, gazdászatközigazgatás, illetményügyek, ruházat és felszerelés, fegyverzet, lőszer- ellátás, lópótlás, állategészségügy, gépjármű és kerékpárellátás, lófelszerelés, üzemanyag, laktanyák, lőterek építése, egészségügy, költségvetés).

A katonai főcsoporthoz tartozott még: a légvédelmi csoport (az 1935. évi XII. t.-c. végrehajtásával kapcsolatos ügyek); a honvéd jóléti alap (tisztek és családtagjaik jóléti ügyei, fürdők és üdülők, nyugdíjjárulék alap kezelése). A katonai főcsoporton kívül közvetlen osztályok: kiképzési osztály, katonai büntető igazságszolgáltatás, számvevőség osztályai. A Honvédelmi minisztérium polgári csoportjának ügykörébe tartoztak: a minisztérium polgári alkalmazottjai ügyei, törvényelőkészítés, jogi és nemzetközi jogi kérdések, elbocsátások és felmentések, beszállásolások, hadiszolgáltatások, állampolgársági kérdések, családi segélyek.Uj idők lexikona

A második világháború után

A rendszerváltás óta

2026 májusától a Honvédelmi Minisztériumot Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter vezeti. A minisztérium egyes szakterületeit államtitkárok és helyettes államtitkárok irányítják. A rendszerváltás óta a Honvédelmi Minisztérium vezetői:

Für Lajos – 1990–1994 Keleti György – 1994–1998 Szabó János – 1998–2002 Juhász Ferenc – 2002–2006 Szekeres Imre – 2006–2010 Hende Csaba – 2010–2015 Simicskó István – 2015–2018 Benkő Tibor – 2018–2022 Szalay-Bobrovniczky Kristóf – 2022–2026

Feladatok és célok

A Honvédelmi Minisztérium feladatai közé tartozik a honvédelmi politika és stratégia előkészítése, a Magyar Honvédség irányításával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása, a katonai képességek és a honvédelmi infrastruktúra fejlesztésének koordinálása, valamint Magyarország NATO- és európai uniós védelmi együttműködésével kapcsolatos feladatok végrehajtása. A minisztérium szervezetét és részletes feladatait a mindenkor hatályos szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

A Honvédelmi Minisztérium feladatrendszere kiterjed a szervezeteinek (ideértve a Magyar Honvédség katonai szervezeteit is) Alaptörvényben, jogszabályokban, közjogi szervezetszabályzó eszközökben, valamint belső rendelkezésekben rögzített valamennyi feladatára, így különösen az alábbi alapfeladatokra.Honvédelmi Minisztérium (XIII. fejezeti kötet, 2022. június) , parlament.hu

Alapfeladatok honvédelem, Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme; a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása; a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában való részvétel; a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében történő részvétel; a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése; speciális – katonai – nemzetbiztonsági feladatok végrehajtása; a honvéd egészségügyi rendszer működőképességének fenntartása; a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) viszonylatában az igényjogosultak egészségügyi biztosítása, a területi, fővárosi ellátási kötelezettségnek történő megfelelés; a honvédelem közgyűjteményi, könyvtári, levéltári, irattári, térképtári és főképp a múzeumi tevékenység biztosítása; a katonai emlékhely- és hadisírgondozással kapcsolatos feladatok, a hagyományőrzés, a katonai hitéleti és kegyeleti tevékenység feladatai; köznevelési feladatok ellátása a hazafias, honvédelmi nevelés módszertani központjaként kijelölt intézmény tekintetében; az önkéntes vállaláson alapuló honvédelmi feladatokra való felkészülés biztosítása, a honvédelmi nevelés keretein belül is; valamint mindezen feladatok ellátását lehetővé tévő tevékenységek, így különösen a hatósági, közigazgatási, honvédelmi igazgatási, jogi, gazdálkodási, fejlesztési, üzemeltetési és toborzással összefüggő feladatok ellátása és az Önkéntes Tartalékos Rendszer (ÖTR) működtetése is.

Célok A minisztériummal szemben elvárás, hogy az alapfeladatainak maradéktalan ellátása mellett legyen képes az Magyar Honvédség (MH) teljes megújítására, a haderő XXI. századi színvonalra emelésére, tekintettel a határainkhoz közel fennálló elhúzódó háborús helyzetre is. a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (Zrínyi HHP) keretén belül a MH több évtizedes képességhiányainak ütemezett felszámolása; jól képzett, a XXI. századi kihívások szakszerű kezelésére megfelelően felkészített személyi állomány kialakítása; a magasan képzett szakállomány munkavégzéséhez megfelelő körülmények megteremtése, a katonák méltó elhelyezési-, és munkakörülményeinek kialakítása, a felszerelésük kor követelményeinek megfelelő szintre hozása (modern, hatékony, korszerű egyéni felszerelés és haditechnikai eszközök beszerzése); az utánpótlás folyamatos biztosítása: a fiatalok megszólítása, toborzása és pályán tartása, a honvédelmi nevelés szerepének és az állampolgároknak a haza védelmében való részvételének növelése; a katonák társadalomban elfoglalt helyének és szerepének, elismertségének, társadalmi támogatottságának további erősítése; a hazafias, honvédelmi nevelés fejlesztése (Honvéd Kadét Program, katonai középiskolák és kollégiumok létrehozása), a Honvédelmi Sportszövetség és a civil szervezetek támogatása, az elesett bajtársak és hősök emlékének ápolása, a hozzátartozóikról és a nyugállományú katonákról való gondoskodás; a minisztérium sport ágazati projektjeivel, szakpolitikai eszközeivel valósítsa meg Magyarország stratégiai sport célkitűzését: az ország „sportnemzet és egyúttal sportoló nemzet” is legyen (a sport stratégiai szerepének érvényesítése, a nemzet egészségi állapotának és kulturális összetartozásának erősítése, a tradicionálisan jó magyar szereplések szinten tartása, illetve az eredményesség fokozása); az ÖTR fejlesztése, átalakítása: a korszerű, jelenkori biztonsági kihívásoknak és kockázatoknak megfelelni tudó, a Honvédséget békében és különleges jogrendben is támogatni képes önkéntes tartalékos haderő kiépítése; a NATO részére felajánlott képességek biztosítása, a nemzetközi válságkezelésben, humanitárius műveletekben, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában történő közreműködés; az ország külső ipari kitettségének csökkentése és a haderő ellátásbiztonságának növelése: a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt bevonása, fejlesztése, és képességeinek lehetőség szerinti bővítése, ezek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásainak kihasználása.

Közlöny A Honvédelmi közlöny a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapja (HM Jogi és Információvédelmi Főosztály, ), rendszertelenül megjelenő időszaki kiadvány. Online változata (133. évfolyam, 1. szám) 2006. január 13-tól jelenik meg.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Magyarország honvédelmi minisztereinek listája A Magyar Honvédség szervezeti felépítése és egységei Magyarország minisztériumainak listája

Kategória:Magyarország minisztériumai Kategória:1848-ban alapított szervezetek