Események Karthágó Hamilcar Barca elesik egy csata során Hispániában, így félbemarad az Ibériai-félsziget meghódítására irányuló karthágói hadjárat. Nyolc év alatt jókora térségeket vont uralma alá fegyverrel vagy diplomáciával, de halála véget vet a további hódításnak. Az ibériai hadsereg parancsnoksága vejére, Hasdrubalra száll. Hasdrubal a későbbiekben inkább a diplomáciára helyezi a hangsúlyt. Megalapítja Carthago Novát (a későbbi Cartagenát) és ott rendezi be székhelyét.
Kis-Ázsia I. Attalosz pergamoni király három csatában is vereséget mér Antiokhosz Hieraxra és Kilikia kivételével uralma alá hajtja a Szeleukidák kis-ázsiai birtokait.
Balkán Az első római-illír háborúban Teuta illír királynő pharoszi kormányzója, Démétriosz meghódol a túlnyomó római haderő előtt. A rómaiak jutalmul jelentős illír területeket bíznak rá, hogy ellensúlyozzák vele Teuta hatalmát. A római haderő északabbra, Apollóniánál száll partra, majd a flotta támogatásával észak felé haladva sorra hódítja meg a városokat. Hamarosan ostrom alá veszik a fővárost, Shkodrát. Teuta békét kér. Hadisarcot fizet Rómának, feladja az uralma alatt álló terület déli, görög egyharmadát – amely római protektorátus alá kerül – és korlátozza hadihajóit. III. Kleomenész spártai király hazahívja a kivégzett IV. Agisz király külföldre menekült fivérét, V. Arkhidamoszt, akit azonban hamarosan meggyilkolnak.
Róma Spurius Carvilius Maximus Rugát és Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctatort választják consulnak.
Halálozások Hamilcar Barca, karthágói hadvezér V. Arkhidamosz, spártai király Arszamész, örmény király
Fordítás
228