Események Karthágó A karthágói zsoldosháborúban Hamilcar Barca megbocsát a magukat megadó zsoldosoknak, ezért a lázadók vezérei, Mathos és Spendius elrendeli kb. hétszáz karthágói fogoly - köztük Gesco parancsnok - megcsonkítását és kivégzését, hogy ezentúl senki se merje megadni magát. A zsoldosok már magát Karthágót is ostrom alá veszik. Utica fellázad és megpróbál függetlenné válni. A punok a szürakuszai II. Hierónhoz és Rómához fordulnak segítségért, de a zsoldosok visszautasítják a római közvetítést. Szardínia fellázad a karthágói uralom ellen, mire a rómaiak kihasználják az alkalmat a sziget megszállására.
Hellenisztikus birodalmak Meghal II. Antigonosz makedón király. Utóda fia, II. Démétriosz. Az Akháj Szövetség legyőzi és szövetségesévé teszi az aitóliaiakat, majd Athént és Argoszt kezdi támadni. II. Szeleukosz szeleukida király öccse, a Kis-Ázsiában függetlenedni vágyó Antiokhosz Hierax hadsereget küld Szíriába, névleg azért hogy segítsen testvérének az egyiptomiak ellen, de valójában meg akarja kaparintani a hatalmat. Az Egyiptommal békét kötő Szeleukosz hadsereget küld Kis-Ázsiába, elkezdődik a "testvérek háborúja". Görög-Baktria királya, I. Diodotosz legyőzi a pártusokat. Nem sokkal később meghal, trónját fia, II. Diodotosz örökli.
Róma Caius Mamilius Turrinust és Quintus Valerius Faltót választják consulnak.
Születések Quintus Ennius, római költő
Halálozások II. Antigonosz Gonatasz, makedón király I. Diodotosz, görög-baktriai király
Fordítás
239