Kirchberg an der Pielach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 3142 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Kirchberg an der Pielach a Sankt Pölten-i járásban 170px|bélyegkép|balra|A kirchbergi kastély 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Márton-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A Szt. András-templom Kirchberg an der Pielach a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpokban, a Pielach folyó mentén. Területének 54,4%-a erdő, 40,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Kirchberg an der Pielach (1264 lakos 2024-ben), Kirchberggegend (225), Schloßgegend (267), Schwerbachgegend (428), Soisgegend (537), Tradigistdorf (287) és Tradigistgegend (134).
A környező önkormányzatok: északra Rabenstein an der Pielach, északkeletre Eschenau, keletre Lilienfeld, délkeletre Türnitz, délre Loich, délnyugatra Frankenfels, nyugatra Texingtal, északnyugatra Kilb.
Története Kirchberg területén egy i. sz. 600 körüli avar sáncerőd maradványait tárták fel. A lakosság - ahogyan erről számos helynév is tanúskodik - ekkor szláv volt, a bajorok a Karoling hódítás után települtek be. Kirchberget 1250 körül említik először a passaui püspökség birtoklistáján. A kirchberg uradalom I. Weichard von Rabenstein tulajdona volt, míg a Pielach déli partján a Kling von Weissenberg-Watenstein család épített egy vizesárokkal körülvett várat. Az erőd a 16. század elején a birtokkal együtt a Mamming családé lett. A kastélyt Christoph von Mamming (1531/37 körül) idején átalakították és kibővítették. 1569-től a birtok urai lutheránus prédikátorokat neveztek ki, akik a kastély kápolnájában tartották az istentiszteleteket. 1608-ban már mezővárosként hivatkoznak Kirchbergre. Bécs 1683-as török ostromakor kifosztották a települést, a lakosok a templom és a vár falai mögé menekültek.
1751-ben a Grechtler bárók vásárolták meg a Kirchberg-birtokot, tíz évvel később pedig megszerezték a fakitermelési jogot is. Évente 7-10 ezer öl fát szállítottak a Pielachon Bécsbe. A favágáson kívül jelentős volt a vasfeldolgozás, különféle szerszámokat, a 19. századtól puskacsöveket gyártottak.
A városi önkormányzat 1850-ben alakult meg. 1898-ra kiépült a Pielach-völgyben vezető keskeny nyomtávú vasút, amelyet a következő években meghosszabbítottak Mariazellig. Kirchberg 1969-ben kapta a címerét.
Lakosság A Kirchberg an der Pielach-i önkormányzat területén 2024 januárjában 3142 fő élt. Lakosságszáma 1991 óta 3200 körül stagnál. 2022-ben az ittlakók 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,3% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 92%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 0,1% ortodoxnak, 2,4% mohamedánnak, 2,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 18 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,3%) mellett a horvátok alkották 1%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók a kirchbergi kastély a Szt. Márton-plébániatemplom a tradigisti Szt. András-templom a modellvasút-kiállítás
Jegyzetek
Források A település honlapja Kirchberg an der Pielach Gedächtnis des Landes Kirchberg an der Pielach Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései