Bad Vöslau osztrák város Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 12 424 lakosa volt. A Thermenlinie régió része, termálvizéről ismert.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Bad Vöslau a Badeni járásban 170px|bélyegkép|balra|A vöslaui termálfürdő 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Jakab-plébániatemplom bélyegkép|balra|170px|A merkensteini kastély Bad Vöslau a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence határán, 35 km-re délre Bécstől. Területének 57,7%-a erdő, 22,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést és településrészt egyesít: Bad Vöslaun (8073 lakos 2022-ben), Gainfarn (3819 lakos) és Großau (532 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Sooß, északkeletre Baden bei Wien, délkeletre Kottingbrunn, délre Leobersdorf, délnyugatra Berndorf, nyugatra Pottenstein és Weissenbach an der Triesting, északnyugatra Alland.
Története Vöslau 1136-ban említik először; a klosterneuburgi apátság egyik oklevelében szerepel egy bizonyos Adoldus de Veselove. Neve szláv eredetű, "vidámat" jelent. Árokkal körülvett várát 1483-ban Mátyás magyar király elpusztította, de újjáépítették és a 16. században urai a reformáció támogatói közé tartoztak. Az ellenreformáció során a települést Gainfarm egyházközsége alá rendelték.
1773-ban a császári udvarban jó kapcsolatokkal rendelkező Vries család vásárolta meg Vöslaut és a várat Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg udvari építész tervei lapján kastéllyá alakították át. Miután a Vriesek csődbe mentek, 1826-ban eladták a birtokot Georg Simon von Sinának, aki a következő évben továbbadta Johann von Geymüller bárónak, aki fonóüzemet alapított a településen. Vöslau a 19. században alapvetően a textiliparból élt, illetve a szőlőművelésből és a termálfürdőjét és a Bécsi-erdőt látogató turisták is kezdtek jelentős bevételt hozni. Az első fürdő 1822-ben nyílt meg, amelyet 1837-ben kibővítettek. 1904-ben Vöslaut hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A mai fürdőt 1926-ban nyitotta meg Michael Hainisch köztársasági elnök.
1928-ban a település nevét Bad Vöslaura változtatták. 1954-ben megkapta a városi rangot. A kastélyt 1974-ben felújították, azóta városházaként funkcionál.
Lakosság A Bad Vöslau-i önkormányzat területén 2022 januárjában 12 424 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 83,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,4% a régi (2004 előtti), 4,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 60,1%-a római katolikusnak, 9,9% evangélikusnak, 3,9% ortodoxnak, 8% mohamedánnak, 15,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (83%) mellett a törökök (6,1%), a szerbek (4%), a horvátok (2,2%) és a magyarok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók bélyegkép|A jubileumi kilátó a Bad Vöslau-i termálfürdő a vöslaui kastély a Szt. Jakab-plébániatemplom a gainfarni Keresztelő Szt. János-plébániatemplom a jubileumi kilátót a 466 m-es Harzberg tetején Ferenc József trónra lépésének 50. évfordulóján építették a merkensteini kastély Merkenstein várának romjai a helytörténeti múzeum a repülőmúzeum
Testvértelepülések Neu-Isenburg (Németország)
Híres Bad Vöslau-iak Felix Auböck (1996-) világbajnok úszó
Jegyzetek
Fordítás
Források A település honlapja 30603 – Bad Vöslau Statistik Austria
Kategória:Alsó-Ausztria települései