1859

Események Határozott dátumú események február 5. (Julián naptár szerint január 24.) – A két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld perszonáluniójával – Bukarest fővárossal – létrejön Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségei, Alexandru Ioan Cuza fejedelem vezetésével. április 25. – Egyiptomban elkezdődik a Szuezi-csatorna építése. április 29. – Kitör a szárd–francia–osztrák háború. április 30. – A Dél-kínai tengeri csata kezdete. május 6. – Párizsban Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. május 24. – Első pályaudvara megnyitásával Miskolc bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe. június 4. – A szárd–francia–osztrák háborúban III. Napóleon és Patrice de Mac-Mahon vezette francia–szárd csapatok vereséget mérnek a Gyulai Ferenc által vezetett osztrák csapatokra (magentai csata). június 24. – Az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól a szárd–francia–osztrák háborúban. június 11. – Ferenc József császár és III. Napóleon megegyeznek a villafrancai fegyverszünet feltételeiben. november 10. – A Habsburg Birodalom, a Francia Császárság és a Szárd Királyság megkötik a zürichi béke szerződést, a háború lezárására. december 11. – A Vasárnapi Ujságban megjelenik a magyar sajtóban olvasható első sakkfeladvány Rozsnyay Mátyás tollából.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – A Konkókjó vallás megalapítása. A szabadságharc leverése után tíz esztendővel kiszabadulnak az utolsó politikai foglyok is.Feith László: Bosszúhadjárat. Elfeledett vértanúk. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 2015/10. sz., 51. oldal, ISSN 0865-6932

Az év témái 1859 az irodalomban 1859 a tudományban november 14. – Elkészül Jedlik Ányos dinamója. november 24. – Megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet megalapozása. Az 1859-es tökéletes napvihar elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesült Államok között, valamint számtalan helyen tűz ütött ki, miközben Róma, Havanna és Hawaii fölött is északi fényt lehetett megfigyelni. A Sziklás Hegységben állítólag olyan világosság volt, hogy este is el lehetett olvasni a nyomtatott szöveget. Gaston Planté feltalálja az ólomakkumulátort. A színképelemzés kidolgozása. 1859 a vasúti közlekedésben George Pullman megalkotja a Pullman kocsit.

Születések január 21. – Révész Imre festőművész, grafikus († 1945) január 23. – Beleznay Antal karnagy, zeneszerző († 1915) február 13. – Quittner Zsigmond műépítész († 1918) február 19. – Svante August Arrhenius svéd kémikus († 1927) április 1. – Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus († 1945) április 28. – Ullein József műépítész († 1915) június 6. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló († 1922) augusztus 17. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és III. Károly néven cseh király († 1922) augusztus 24. – Holló Lajos magyar újságíró, politikus († 1918) szeptember 13. – Hertelendy Ferenc főispán († 1919) szeptember 16. – Jüan Si-kaj kínai politikus, katona, önjelölt császár († 1916) szeptember 18. – Franciszek Niżałowski, az Osztrák–Magyar Monarchia hadbírája, a Lengyel Hadsereg Legfelsőbb Katonai Bíróságának elnöke († 1937) szeptember 30. – Benedek Elek magyar író, meseíró († 1929) október 9. – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé († 1935) október 18. – Henri Bergson [ejtsd: anri lui bergszon] francia filozófus († 1941) november 2. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban († 1914) november 19. – Somló Sándor magyar színész, színigazgató, író († 1916) november 23. – William Bonney („Billy, a Kölyök”) amerikai bűnöző († 1881) december 2. – Georges Seurat francia festő († 1891) december 15. – Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel optikus, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója († 1917) december 17. – Balló Ede festőművész († 1936) december 30. - Josef Bohuslav Foerster cseh zeneszerző († 1951)

Halálozások január 20. – Bettina von Arnim, német írónő, a romantika jeles képviselője (* 1785) január 22. – Joseph Ludwig Raabe svájci matematikus (* 1801) január 28. – William H. Prescott amerikai jogász, történész, a spanyol világ kutatója (* 1796) február 20. – Irinyi József, magyar hírlapíró, műfordító, a Márciusi ifjak tagja, az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont ötletadója és első változatának megfogalmazója, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse (* 1822) május 6. – Alexander von Humboldt, német természettudós és utazó (* 1769) május 13. – Lieder Frigyes német származású portré- és miniatúrafestő, litográfus (* 1780) szeptember 28. – Karl Johann Philipp Spitta német evangélikus teológus és költő (* 1801) november 4. – Szilasy János teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (* 1795)

Jegyzetek

Kategória:19. század