Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR–15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1964-től, 2011 óta viszont Malajziában gyártják tovább, mert a Colt eladta a gyártási és az ázsiai importjogokat.

Története A fegyver a vietnámi háború idején vált az USA standard gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt „játékpuskát”. A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt, igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható (és igénytelenebb) AK–47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.

Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.

1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb, profibb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.

Több módosított változatát is gyártották, például a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40 mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.

elméleti tűzgyorsasága: 800 lövés/perc (M-231: 750 lövés/perc) lövedék kezdősebessége: 991 m/s (M-231: 915 m/s) hatásos lőtávolsága: 450 m

A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK–47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a standard golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (pontosság), ill. a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.

Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódásra is. A becsapódás pillanatában a lövedék a testben „bukdácsolni” kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes, így a találat nagy roncsolást eredményez. A lőtt seb operációja emiatt nehéz vagy lehetetlen.

Típusváltozatok Colt Models 601 és Model 602 M16 XM16E1 és M16A1 M16A2 M16A3 M16A4 M4A1 Carbine

Speciális változatok Colt Model 655 és Model 656 mesterlövész változatok XM177, M4 és Colt Model 733 rövid csövű változatok Mk 4 Mod 0 M16 R4

Rendszeresítő államok

Források Frederick Myatt, Gerard Ridefort, Egerszegi József (https://web.archive.org/web/20081220181937/http://www.haditechnika.hu/)

Kategória:Gépkarabélyok Kategória:Amerikai kézi lőfegyverek