Hollendonner Ferenc (Csehi, 1882. október 10. – Budapest, 1935. április 10.)Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 791/1935. botanikus, paleontológus, műegyetemi tanár.

Életpályája Hollendonner Ferenc és Vas Erzsébet fia. A budapesti tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári, valamint és bölcsészdoktori oklevelet 1907-ben. Ez követően 1914-ben az ipari fák általános szövettanából, 1922-ben pedig az összehasonlító növényszövettanból nyert magántanári képesítést. 1905–1922 között a József Műegyetem Növénytani Tanszékének tanársegéde volt, 1914–1935 között pedig az intézmény magántanára. Ezzel egyidejűleg 1922–1935 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen is tanított. 1917–1921 között a budapesti Markó utcai Reálgimnázium, 1927–1929 között a budapesti polgári iskolai tanárképző iskola, 1929–1935 között pedig a budapesti Kölcsey Ferenc Reálgimnázium rendes tanára volt.

Megalapította a korszerű magyar növényszövettant. Kidolgozta az elszenesedett fák mikroszkópos vizsgálatának (az anthrakotomiának) módszereit és ennek köszönhetően fontos következtetéseket vont le a magyarországi faszénmaradványokból a Magyarország területén élt ősember korának növényzetérc és éghajlati ingadozásaira vonatkozóan. Több ásatás famaradványait feldolgozta, köztük a Bükk hegységi barlangokét.

Emlékezete A Rákoskeresztúri Temetőben helyezték örök nyugalomra. 2005-ben sírhelyét védetté nyilvánította a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Szülőfalujában, Csehiben is emlékművét állították fel.

Fontosabb művei A káposzta megsavanyodása. – A szárított növények színének megtartása. – A trópusi fák lombváltása. (Természettudományi Közlöny, 1904) Néhány Evonymus parájának histológiai fejlődése. Egy. doktori értek. is. (Növénytani Közlemények, 1907 és külön: Bp., 1907) Az Alyssum arduini szárának anatómiájáról. (Természettudományi Közlöny, 1908 és Botanikai Közlemények, 1908) Új adatok a luc- és vörösfenyő fájának összehasonlító szövettanához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911 és külön: Bp., 1911) A Biota orientalis Endl. és Thuja occidentalis L. fájának histológiai megkülönböztetése. (Botanikai Közlemények, 1912) A cserfa és tölgyfa fájának megkülönböztetése. Fái Lászlóval, Róth Gyulával. (Természettudományi Közlöny, 1912) A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana. Monográfia. 40 táblával, 192 anatómiai rajzzal. Az Országos Erdészeti Egyesület Deák Ferenc-alapítványából 100 arannyal jutalmazott munka. (Bp., 1913) Martinovics és társai kiásatásakor talált fadarabok vizsgálata. – Lucaszékek xylotomiai vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1915) A fák keménysége. – A növényi selyem. – A fűz- és a nyárfa magjain levő szőrözet felhasználása ipari célokra. (Természettudományi Közlöny, 1915) A kutyatej-félék kaucsuktartalma. – A gyapjúsás [Eriophorum] ipari használhatósága. – A tengeri fű. – A kávébóka (Astragalus boeticus) L. mint pótkávé. – A fa tápláló értéke. (Természettudományi Közlöny, 1916) Az aquincumi római hordók és kútrészek fája. (Botanikai Közlemények, 1916) A fák és vadon termő növények olajtartalma és ipari felhasználása. – A hazai tölgyek levél- és ággubacsainak felhasználása ipari célokra. Természettudományi Közlöny, 1917) Az aquincumi római szövet anyaga. (Botanikai Közlemények, 1917) A paprika feldolgozása. – A vadgesztenye felhasználása szappan pótlására. – Dextrin készítése vadgesztenyéből. – Keményítő készítése vadgesztenyéből. (Természettudományi Közlöny, 1918) Növényi szenek elszenesítése és fotografálása. (Botanikai Közlemények, 1922) A gyékény mint cukoradó növény. – A Franck-kávé és készítése. – A fa elfolyósítása. (Természettudományi Közlöny, 1922) A sajmeggy felhasználása kellemes illatú pipaszárak készítésére. – Pótkávé készítése cukorrépából. (Természettudományi Közlöny, 1923) A magyarországi praehistorikus fák és faszenek mikroskopos vizsgálata. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925 és külön: Bp., 1925) A cellulóz és a fa újabb kettősfestése. (Botanikai Közlemények, 1925) Az avasi praehistorikus faszenek mikroszkopikus vizsgálata. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926; és külön: Bp., 1926; 2. jav. kiad. 1931) A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Vigyázó ásatásai. Az 1931. évi ságvári ásatások eredménye. Többekkel. (Archaeologiai Értesítő, 1931) A kőszeg-pogányvölgyi lignit mikroszkopikus vizsgálata. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1931) Az aradi vértanúk bitófáinak xylotomiai vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1932) A Bükk hegység fái az ősember idején. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933) A szegedi botanikus kert artézi kútforrás famaradványainak xylotomiai vizsgálata. (Acta Biologica, 1935) Az Alföld őstörténelem korabeli erdeinek meghatározása anthrakotomiai vizsgálatok alapján. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935) A táborhegyi sír maradványának mikroszkopikus vizsgálata. (Bp., 1935) A cserépfalusi Mussolini-barlang. Subalyuk. (Geologica Hungarica, 1938).

Jegyzetek

Források

Névpont

További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar paleontológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar hisztológusok Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek