Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.)Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt. magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.
Élete és munkássága
Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 469/1937. folyószáma alatt. Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944. márc. 20.–1974. ápr. 30.) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.
Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait.Vae victis = C'est la guerre. Szécsi Ferenc szállóigegyüjteménye. Pesti Napló, 1937. február 21 / 42. szám, 43. old. Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál – elügyit, alumínium – pihefém, artista – tarkaművész, bakfis – suttyólány, bár – duhajda, cvikipuszi – csipicsók, drogéria – gyógyosbolt, gardedám – nővigyázó.Szentesi Napló, 1942. október 10. / 229. szám, 4. old. Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia.Magyar Szemle 42. kötet (1942. 1-6. sz.) 224. old. Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."Pesti Hírlap, 1942. október 8. / 227. szám, 5. old. A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.A Szécsi-féle szótár új zenei műszavaihoz. Népszava, 1942. október 11. / 230. szám, 9. old.
Művei
Új magyar szavak szótára, 1926 Idegen szavak nagyszótára, 1936 Szállóigék. Az irodalomban, sajtóban és köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi és történelmi mondások gyűjteménye, származásuk és használatuk magyarázataival; Universum, Bp., 1937 Ami a történelemből kimaradt, 1940 Általános műveltség lexikona, 1941 2000 kérdés és felelet Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai, 1942 Magyar nyelvvédő könyve, 1943
Jegyzetek
Források
Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban (A forrásul szolgáló Új magyar irodalmi lexikon keveri adatait és műveit Szécsi Ferenc (1892-?) költőével.) Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old. szecsipal.mindenkilapja.hu Mai napon lett öngyilkos a fantasztikus magyar zenész
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Budapest ostromának áldozatai