Fehérvári Janny Gyula (Székesfehérvár, 1842. március 30. – Budapest, 1916. május 19.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1256/1916. folyószáma alatt. orvosdoktor, sebész. 250px|bélyegkép|Sírja 2005-ben a Fiumei úti sírkertben (20/1-1-53). 2004 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része Családja
Janny József (1814–1892) elemi iskola-igazgató és Pilhoffer Anna (1817–1893) fia. Testvérei Janny Ferenc, Janny László és Janny Mária. Felesége morvai Zlamál Gizella (1851–1944), akivel 1874. május 7-én kötött házasságot a budapest-belvárosi plébánián.A budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 76/1874. folyószám. Fia Janny Gyula és Janny Géza (†1933); leánya báró Sternegg-Günther Ferencné Janny Gizella (1889–1984). Unokája Sternegg Mária (1927–2013) művészettörténész, muzeológus, Zlinszky János (1928–) jogász, alkotmánybíró felesége.
Élete
Középiskoláit szülővárosában, az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, ahol 1866-ban sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. A sebészetben Theodor Billroth volt a mestere. 1869-ben elnyervén az operatőri oklevelet, tanulmányainak kiegészítése végett külföldre ment, ahol két évet töltött. Berlinben és Londonban időzött a legtovább. 1878-ban közkórházi főorvossá nevezték ki. 1882-től a budapesti egyetemen mint az általános sebészeti kór- és gyógytan magántanára működött 1895-ig, ekkor az általános sebészet címzetes nyilvános rendkívüli. tanára lett, mely tisztséget 1910-ig töltötte be.
Egyike volt azoknak, akik a vöröskereszt egyleti Erzsébet-kórház megteremtésében fáradoztak, aminek elismeréseül 1884-ben a kórház igazgatójává választották meg; ez évben az országos közegészségi tanács rendkívüli, 1891-ben annak rendes tagjává nevezték ki.
Szerkesztette és sajtó alá rendezte dr. Balassa János, Összegyűjtött kisebb műveit (Budapest, 1875.)
Emlékezete
Budapesten (I. kerület Fehérvári út 19/a) élt és dolgozott. Sírja a Kerepesi úti temetőben áll, melyet 2004-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított.
Fontosabb művei
Osteoplastische Versuche. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1868) Petefészek metszések. (Orvosi Hetilap, 1869) Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőr alatti csontmetszésre. (Orvosi Hetilap, 1870) Billroth kóródáján szerzett sebészeti tapasztalatok. – Rostos torokpöfeteg a koponyaalakon. (Orvosi Hetilap, 1871) A térdízületbe ható sértésekről, különös tekintettel azok kezelésére. (Orvosi Hetilap, 1873) Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Sajtó alá rend., szerk. J. Gy. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. XXV. Bp., 1875) Az újabbkori sebkezelésről. J. Gy. előadása. (Népszerű természettudományos előadások. III. köt. 24. füz. Bp., 1880) Az idegnyújtásról. (Orvosi Hetilap, 1880) Adatok a térdkalácstörések tanához, különös tekintettel a nagyfejű czombizom működésére. (Orvosi Hetilap, 1882) Adat a phosphoros csontüszök műtételének és az állkapocs új képződésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1885) Emlékbeszéd Lumniczer Sándor felett. J. Gy. beszéde a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1893. okt. 14-iki nagygyűlésén. (Bp., 1894) Angina Ludwigi. – A bárzsing betegségei. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Emésztési szervek betegségei. Bp., 1896).
Jegyzetek
Források
Névpont
További információk Janny Géza: Janny Gyula. Orvosi Hetilap, 1966-06-19, 25. szám, 1184–1186. o. Arcképével Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek