Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik. 300px|thumb|Partíció a Római Birodalom alábbi populációk és földrajzi területek.
A szűkebb értelemben vett Dél-Európa thumb|300px|Dél-Európa országai pirossal jelölve, a Dél-Európához sorolt területek piros vonallal határolva. A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint ebbe a régióba az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai, valamint a kettő között elhelyezkedő földközi-tengeri szigetek tartoznak:
Ibériai-félsziget:
– az Egyesült Királyság függő területe Appennini-félsziget:
A felsoroltakon kívül szokás Dél-Európához sorolni egyes déli, mediterrán területeit (Korzika, Földközi-tenger partvidéke, esetenként Pireneusok), valamint velük együtt ide sorolható is.
Az Ibériai-félsziget országait egyes felosztások Délnyugat-Európa néven külön régiónak is tekintik.
thumb|300px|Európa régiói a CIA World Factbook szerint, Dél-Európa zölddel, Délnyugat-Európa pirossal jelölve
Dél-Európa tágabb értelemben 300px|bélyegkép|Európa régiói az ENSZ szerint, Dél-Európa zölddel jelölve
300px|bélyegkép|Európa régiói az EuroVoc szerint, Dél-Európa sárgával jelölve Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el, tehát Délkelet-Európa nagy részét is.
A szűkebb értelemben vett Dél-Európa országain kívül ide tartozik még:
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia Törökország európai része (Kelet-Trákia)Az ENSZ ezeket az országokat Nyugat-Ázsiához sorolja. Ciprus
A hidegháború idején politikai szempontok alapján szokás volt Görögországot (valamint Ciprust és Törökország európai területét) Dél-Európához, míg a többi balkáni államot Délkelet-Európához sorolni. Egyes felosztások kulturális szempontok alapján azóta is inkább Dél-Európához sorolják Görögországot, elkülönítve a balkáni térségtől.
A tágabb földrajzi meghatározás Földrajzi szempontból a tágabban értelmezett Dél-Európa az európai földrész egész déli felét is jelentheti. Ez a meghatározás azonban szükségszerűen viszonylagos, mivel a térségnek nincsenek pontos határai.
Az Alpok hegység fizikai határt képez Olaszország és Közép-Európa között, a Pireneusok pedig Nyugat-Európa és Dél-Európa között, ez határ azonban eltűnik Franciaország délkeleti részén, ahol Európa déli és északi fele világos határ nélkül találkozik. Ugyanígy, Európa keleti részén sem határozható meg egy egyértelmű határvonal.
Az ENSZ geopolitikai meghatározása Az ENSZ saját hivatalos jelentéseiben és publikációiban régió elnevezéssel csoportosítja az országokat. Ez a csoportosítás gyakran önkényes, elsősorban az országhatárok alapján határozzák meg az egyes régiókat, így Dél-Európát is. Ez a gyakorlat olyan furcsaságokhoz vezet, hogy a földközi-tengeri Korzika szigetét (mivel Franciaországhoz tartozik) nem sorolják Dél-Európához, de például a németlakta Dél-Tirolt igen (mivel Olaszország részét alkotja).
Éghajlati meghatározás Dél-Európa éghajlatát talán mediterránként lehetne legjobban meghatározni. Legtöbben úgy tartják, hogy a jól ismert hagyományos élelmiszerek jelentős részének eredete is a mediterrán éghajlathoz köthető, mint például az olajbogyó, a bor és a búza kultúrája.
A mediterrán éghajlati övben igen hasonló tájakat láthatunk (száraz dombok, kis síkságok, tűlevelű erdők, olajfák) és az állatvilág is igen jellemző.
Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát.
Nyelvi és kulturális meghatározás A térség újlatin (spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha „Latin-Európának” is.
Az országok népessége, területe
OrszágTerület (km²) Népesség (2016)ESA.UN.org - United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. Retrieved 10 September 2017. Népsűrűség (per km²) Főváros 111 Tirana 468 180 Andorra la Vella 81 Zágráb (UK) 4328 85 Athén 316 1307 Valletta 50 Podgorica 200 Róma 114 Lisszabon 61 501 93 Madrid (európai rész) 447 Ankara 801 1877
Legnagyobb agglomerációk
Városi területÁllamNépesség (2016)Népsűrűség (fő/km²) 1Isztambul (európai rész)2620 2Madrid4600 3Milánó2800 4Barcelona4300 5Róma3400 6Nápoly3600 7Athén5000 8Lisszabon2800 9Marseille3600 10Valencia5700
Megjegyzés
További információk Dél-Európa térképek és útvonaltervező
Kategória:Európa régiói