Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.

Élete

Szabó Mihály református lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia. 1833–42 között Debrecenben tanult; ezután Késmárkra ment jogot hallgatni, és itt Hunfalvy Pál vezetése alatt különösen érdeklődése a görög klasszikus írók felé fordult, az ifjúság körében alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja lett. 1843 júniusában kitűnővel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző Pozsonyban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ilyen gyakorlatot azonban nem folytatott. balra|bélyegkép|Szabó Károly 1864 bélyegkép|270px|A nagy tanári kar című szoborcsoport – Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor és Tomory Anasztáz szobra – a nagykőrösi Arany János Múzeum előtt. Varga Imre szobrászművész alkotása (1996) 1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz, és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor súlyos betegségbe esett, és hazatért szüleihez. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán Toldy Ferenc meghívására Pestre utazott, és segített neki a Magyar Tudósok Tára című irodalmi vállalkozásában, amely végül kéziratban maradt. Kritikái jelentek meg a szintén részben Toldy által szerkesztett Magyar Szépirodalmi Szemlében. E vállalkozás célja volt az összes magyar író életrajzát és munkáik jegyzékét kiadni. 1848 végéig Toldynál lakott, és mintegy nyolc kötetnyi életrajzot írt, a kézirat a H betűig terjedt. Az év első felében Békés városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a szabadságharc kitörésekor belépett a Békés vármegyei önkéntes nemzetőrök szabadcsapatába, és a bánáti táborozás alatt több csatában részt vett, így 1849. április-májusban az Aradot ostromló seregben a főhadnagyságig vitte, és néhány hónapig Okolicsány őrnagynak a segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát Szenttamás ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.

A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, és április 25-én Geringer báró, saját kérelmére, az egyetemi könyvtárhoz felvette fizetés nélküli gyakornoknak. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a Hunyadiak kora rendezéséhez ajánlotta, így az ő közreműködésével jelent meg a mű öt kötete. A gróf halála után (1855) szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. Az év szeptemberében meghívták a nagykőrösi református gimnáziumba, a görög nyelv tanárának. Itt tanított akkor Arany János, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, akiknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1871. május 17-én lett rendes tag). 1859. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött, és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a református kollégiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a kolozsvári egyetemre a magyar történeti tanszékre nevezték ki. Az 1882–83-as tanévben az egyetem rektora is volt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Művei Euripidész válogatott színművei. Iphigenia Auliszban és Iphigenia Tauriszban. Pest, 1849 (Kisfaludy Társaság Hellen Könyvtára V., VI.) Attila. Történeti kor- és jellemrajz. Thierry Amadetól, ford. francziából. Pest, 1855 Oidipusz király. Szophoklész színműve, görögből. Kecskemét, 1857 (A nagykőrösi helv. hitv. gymn. programjában is) Magyarország történetének forrásai. Pest, 1860–64. Négy kötet. I. Béla király névtelen jegyzőjének könyve, 2. Rogerius mester siralmas éneke Magyarországnak a tatárok által történt romlásáról. Tamás spalatói esperes: A tatárjárás s Nagy-Magyarország dolgáról Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról Bíborban született Konstantin császár munkái magyar történeti szempontból ismertetve. Akadémiai székfoglaló. Akadémiai Értesítő, 1860 Erdélyi Történelmi Adatok. IV. kötet (Új folyam 1. köt.) Kiadja az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szerk. Kolozsvár, 1862 Kézai Simon mester magyar krónikája. Pest, 1862 Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke, uo., 1863 Attila-mondák. Írta Thierry A., ford. Pest, 1863 Attila : Attila fiai és utódai történelme a magyarok Európába telepedéséig. Írta Thierry A., ford. Pest, 1865, két rész A magyar vezérek kora. Árpádtól Szent Istvánig. Pest, 1869 (A Magyar Tudományos Akadémiától a Marczibányi-mellékjutalmat kapta) Székely oklevéltár. (1211–1519.). Kiadta a m. tört. társ. kolozsvári bizottsága. Kolozsvár, 1872, 1876, két kötet Péter és Aba. Székfoglaló értekezés. Pest, 1872 (Értekezések a tört. tud. köréből II. 3.) Apáczai Csere János Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. Pest, 1872 (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből III. 2.) Kisebb történelmi munkák. Budapest, 1873, két kötet Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke. Kolozsvár, 1873 Kritobulosz: II. Mehemet élete. A. Magyar Tudományos Akadémia tört. bizottsága által kiadott görög szöveget ford. Budapest, 1875 (Monumenta Hung. Historica II. osztály. Irók XXII.) A székely határőrség története. Irta gr. Teleki Domokos. A szerző hátrahagyott irataiból közzétette. Budapest, 1877 Szilágyi Ferencz emlékezete. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1878. máj. 27. ülésében. Budapest, 1878 Régi magyar könyvtár. I. Az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Budapest, 1879. II. Az 1473–1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke. Uo. 1885. III. és IV. kötet: A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Írták Szabó Károly és Hellebrant Árpád. Budapest, 1896, 1898 I. II. III. IV. Királyi telepítvényesek-e a székelyek? Marosvásárhely, 1884 Gyulafi Lestár följegyzései 1565–1605. Marosvásárhely, 1881 (M. Történelmi Emlékek. II. oszt. Irók XXXI. kötet) Kun László 1272–1290. Marosvásárhely, 1886 (M. Történeti Életrajzok II. évf. 4. 5. füzet) Online A régi székelység : székely történelmi és jogi tanulmányok. 1890 Napló és tanulmányok; bev., jegyz. Váczy Leona; Kriterion–Művelődés, Kolozsvár, 2010

Jegyzetek

Források

További információk RMK (REAL-EOD) Szabó Károly. Az ország tükre 1865. 91-92. old. Online 130 éve hunyt el Szabó Károly történész, irodalomtörténész , mki.gov.hu Schilling Lajos: Szabó Károly emlékezete; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1892 Szádeczky Lajos: Szabó Károly emlékezete. 1824–1890; Athenaeum Ny., Bp., 1894 Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Szabó Károly r. tag felett; Akadémia, Bp., 1896 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek) Szabó Károly-emlékkönyv; szerk. Szőnyi Éva; OSZK–Gondolat–MKE, Bp., 2020 (Nemzeti téka)

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar bibliográfusok Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar rektorok Kategória:MTA-tagok Kategória:Kolozsváriak Kategória:1824-ben született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek