Szegedi László (Rimaszombat, 1965. szeptember 7. – ) magyar genealógus, heraldikus, történész.

Apja László (1938–2009), történelem-földrajz szakos tanár (és első osztályú atlétikai játékvezető), anyja Bartus Borbála (1944– ), tanítónő, koreográfus, öccse Gábor (1968– ). A nagyszüleit és az apját 1946-ban Rimaszécsről kitelepítették Csehországba, Ledeč nad Sázavou mellé, mivel nem voltak hajlandók „reszlovakizálni” (sem a kitelepítési megbízottat korrumpálni). Csak 1948-ban sikerült hazaszökniük és visszafoglalniuk a házukat az oda időközben betelepített szlovák családtól.

thumb|Különféle őstábla-típusok. Szegedi László, Általános genealógia. Budapest, 2015. 458.

1984-ben érettségizett a rimaszombati gimnáziumban (ahol Simon Attila volt a padtársa). Kétéves morvaországi katonai szolgálata után egyetemi tanulmányait 1989-ben kezdte a pozsonyi egyetemen, magyar-történelem szakon, majd 1996-ban régészetből szerzett diplomát a nyitrai egyetemen.

A tanulmányai befejeztével különféle civil szervezetekben kezdett dolgozni. 1997-ben alapító tagja volt a rimaszombati Fundament Polgári Társulásnak. 1998-ban Eduard Kojnok (1933–2011), akkori rozsnyói megyés püspök (1990–2008) támogatásával létrehozta a Szent István Lovagrendet (nem tévesztendő össze a hasonló nevű, de az ettől független magyarországi szervezettel).

Munkássága

Főként a heraldika és genealógia,A rendszerezés… Századok, 1999.; Általános genealógia. 2015 a rendi demokrácia,A feudalizmus…, Valóság 1992.; Nemesi köztársaság. Valóság, 1993.; Individualizmus a nemesi köztársaságokban. Valóság 1994.; Az unitáriusok… Valóság 2005.; A demokrácia ára. Valóság 2007. a magyar törzsi szervezetA magyar vérségi szervezet… Valóság 1995.; A magyar törzsrendszer…, Valóság 1996.; A Korona…, Valóság 1992.; kérdése, és a tömegtársadalmi jelenségek,Az ingyenes jobb. Valóság 2003.; Mass Society… 2005.; A harmadik szektor. Valóság 2006.; A bulvár… Valóság 2007.; Mi vagyunk a világ. Valóság 2008.; Tömegkor I–III. 2010.; Szaporodási verseny. I–III. Valóság 2015.; Az időzített bombák… Valóság 2016. foglalkoztatják. Számos cikke jelent meg a Valóságban, Századokban, Élet és Tudományban, Új Szóban, Szabad Újságban, a felvidéki Református Szemlében, a De Nederlandsche Leeuw-ban stb. Magyar Zoltán tizenkét kötetes mondakatalógusához számos címermondát gyűjtött össze.

Általános genealógia (Budapest, 2015.) című műve az első magyar nyelvű átfogó elméleti és gyakorlati családtörténeti kézikönyv. Ennek fő koncepciója az, hogy a klasszikus genealógia és egyes más tudományterületek (antropológia, genetika, populációgenetika, történeti demográfia, mikrotörténet, egyes matematikai módszerek stb.) genealógiai módszerei és eljárásai egységes rendszerbe foglalhatók, miáltal a genealógia önálló történeti segédtudomány lett. Kidolgozta és egységesítette a magyar nyelvű genealógiai nevezéktant, részletesen vizsgált egyes kevéssé kutatott genealógiai jelenségeket (utódvesztés, ősvesztés, generációvesztés), bevezetett egy újfajta genealógiai táblát (ősutódtábla) és ősszámozási módszert, valamint számos új, korábban ismeretlen genealógiai jelenséget fedezett fel (társazonosság, az őstáblák ősazonosságai és ezek távolsága közti összefüggés, az ún. „genealógiai alapséma” zavarainak okai: 1. testvérek, 2. unokatestvérek, 3. nagybácsik/-nénik és utótestvérek leszármazói közti házasság). Műve tehát nemcsak egy egyszerű elméleti és gyakorlati kézikönyv, hanem egyszersmind új, koherens genealógia rendszer, amely nemzetközi viszonylatban is egyedül álló.

Előkészületben van az Axiomatikus heraldika, valamint a Heraldikai és genealógiai enciklopédia című műve. Távlati tervei közé tartozik a Címerhatározó kiadása, melynek internetes előkészítése a Wikikönyvekben az általa szerkesztett Címerhatározó és Heraldikai lexikon. Mindezek fő célja a heraldika axiomatizálása, egy egységes heraldikai program keretén belül (1. heraldikai enciklopédia: a nevezéktan és a címerszabályok rögzítése; 2. axiomatikus heraldika: a nevezéktan és a címerszabályok koherens axiomatikus rendszerbe ötvözése, a címerek szerkezeti elemeinek definiálása, a szerkezeti heraldika szilárd megalapozása; 3. címerhatározó: a címerek szerkezeti viszonyaiból következő címerszabályok pontos rögzítése, az ismeretlen címerek meghatározása érdekében).

Új rendszert állított fel a történelmi korszakok (1. őskor, 2. ókor, 3. középkor, 4. tömegkor, 5. információs kor) és a társadalmi rendszerek osztályozására (1. raktári redisztributív rendszer, 2. feudalizmus, 3. tömegtársadalom, 3. a. kapitalizmus, 3. b. jóléti társadalom, 3. b1. államszocializmus, 3. b2. fogyasztói társadalom, 4. információs társadalom).Nemesi köztársaság. Valóság, 1993/8. 49–69.; Tömegkor. Valóság, 2010/3. (I. rész) 70–87.; Általános genealógia. 308. (1. préselés)

Véleménye szerint napjainkban a tömegkorban élünk, ahol a tömegember határozza meg a társadalmi folyamatokat, trendeket, értékrendeket és ideológiát, megrendeli a művészeti alkotásokat, továbbá őt szolgálják ki a termelés szereplői is.Tömegkor. I. rész. Valóság 2015/3. 70–71.; Mass Society and Mass Culture. I. 3. Ezt a korszakot az információs kor fogja felváltani.

Úgy véli, hogy a történelem nem más, mint egyszerű szaporodási verseny, melyben azok lesznek a győztesek, akik többen vannak.Szaporodási verseny. I. rész, Valóság, 2015/5. 24–37., II. rész, uo. 2015/6. 22–46., III. rész. uo. 2015/7. 77–97. Az állam (és egy adott nemzet) öt fő társadalmi vetülete: 1. terület, 2. hadsereg, 3. gazdaság, 4. kultúra és 5. népesség. A fejlődés sohasem kerülhet egyensúlyi állapotba (mint Fukuyama rendszerében), mert népességi, gazdasági, katonai, kulturális és területi alapon is folytonosan változik. (Huntigton ezek közül csak a kulturális, civilizációs szembenállást ismeri.) A történelem nemcsak az ideológiák közötti harc, hanem népesedési, gazdasági, kulturális, katonai, területi küzdelem is, ahol az egyik kulturális régió folyamatosan próbálgatja a másik (népesedési, gazdasági, katonai, kulturális, területi) erejét. Ha például a népesedés terén egy régióban a gyengeség jelei mutatkoznak (mint a mai Európában), akkor azt a másik régió népessége képes könnyen maga alá gyűrni, annak kárára területet foglalni, kulturálisan átformálni, akkor is, ha az első erősebb gazdasággal, hadsereggel stb. rendelkezik, mint a második. Ugyanez érvényes a gazdaságra is. Ahol gazdasági gyengeség mutatkozik, ott egy másik gazdaság nyer teret stb. Sohasem fogunk tehát eljutni egy (népességi, katonai, kulturális, területi, gazdasági) egyensúlyi helyzetig. Az egyensúly helyett egy régiónak (országnak) mindig valamilyen (gazdasági, kulturális stb.) túlsúlyra kell törekednie ahhoz, hogy fennmaradhasson és az ő kultúrája, életformája, gazdasági ereje, stb. érvényesülhessen, hogy ez határozhassa meg a történelmi folyamatokat. Ennek eszköze a hadsereg, terület, kultúra, gazdaság és a (legfontosabb, a) népesség.Az időzített bombák hatástalanítása. Valóság, 2016/1. 18.

Társadalmi reformtervei

Egy sokkal lelkesítőbb szövegváltozatot dolgozott ki a himnusz számára (Isten áld meg a’ Magyart/ Jó kedvvel, bőséggel,/ Nyújts feléje védő kart,/ Ha küzd ellenséggel;/ 'S merre zúgnak habjai/ Tiszának, Dunának,/ Árpád hős magzatjai/ Felvirágozának.), melyet élénk tempóban kellene játszani.Szaporodási verseny. III. rész, Valóság 2015/7. 91.; Általános genealógia. 238–239. (elő préselés)

A társadalmi és történelmi koncepciójával összhangban úgy véli, hogy Magyarország lakosságát 50 éven belül 50 millióra kellene felemelni.Szaporodási verseny. III. rész, Valóság, 2015/7. 77–91.; Az időzített bombák hatástalanítása. Valóság, 2016/1. 4. 15. (amit „pofonegyszerű feladatnak” nevez). Ezt pedig az egyéni anyagi érdek mentén lehet megvalósítani.Az időzített bombák… Valóság, 2016/1. 11–12. Bizonyos eltérésekkel az ő elveit követi a kormány 2015. december 16-i bejelentése is, a háromgyermekes családok 10+10 millió forintos lakhatási támogatását illetően, annál is inkább, mivel a tervezetét még a cikke megjelenése előtt (november 27-én) eljuttatta a megfelelő kormányhivatalnak, és (2016 márciusában) a témát a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben is letárgyalta.NSKI, CSIAT Korrektúra 2015. 11. 12. Korrektúra 2015. 12. 3. A CSOK minden fő eleme már a cikkében is megtalálható (10 millió forint, 10 év, 5 gyermek (3 helyett) stb.).Az időzített bombák… Valóság 2016/1. (Tehát az ötgyermekes családmodell híve.)

A bevándorlásban veszélyt lát az európai kultúrára nézve, különösen annak mostani helyzetében, amely a demográfiai hanyatlás állapotában van. Ezért (az európai menekültválság kialakulása előtt) a bevándorlás teljes leállítását és ehelyett a népszaporulat erőteljes növelését tartotta szükségesnek, valamint felhívta a figyelmet a párhuzamos társadalmak kialakulásának a veszélyére is.Szaporodási verseny. II. rész Valóság 2015/6. 33–44. A koncepció egyes pontjai, mely a Szaporodási verseny II. részében található meg (a cikk közlése a Valóságban 2014 nyarától több, mint egy évig elhúzódott)Szaporodási verseny. II. 33–44. Korrektúra, 2015. 5. 13. (a biztonságos országok meghatározása, ne csak Európa viselje a bevándorlás terheit, az Európai anyagilag is támogassa a konfliktussal szomszédos országokban létrejövő menekült táborokat) azonosságot mutatnak a kormány migrációval kapcsolatos, 2015. május elején tett bejelentésével, annál is inkább, mivel 2015. májusának végén ez a koncepció is eljutott a megfelelő kormányhivatalhoz.Szaporodási verseny. II. rész. Valóság, 2015/6. 37–38.

Úgy véli, hogy a társadalom alapja nem a család, hanem a nemzetség. Ezzel összhangban nem a (másodlagos, a nemesit utánzó) polgári, hanem a(z elsődleges, kultúrát teremtő) nemesi kultúrát tartja az ideális társadalmi létformának. A monarchikus államforma híve, ezért egy második Magyarország létrehozását javasolja a Csepel- és/vagy a Szentendrei-szigeten, Királyi Magyarország néven.Szaporodási verseny. I. rész Valóság 2015/5. 31–32.; II. rész Valóság 2015/6. 44–45.