Porosztó () község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.
Története 1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.”
1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”
1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
1910-ben 523, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosa volt.
2011-ben 208 lakosából 205 szlovák volt.
Nevezetességei Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben felújították.
További információk Községinfó Porosztó Szlovákia térképén E-obce.sk
Jegyzetek
Poroszto Kategória:Ung vármegye települései