Juvencus, teljes nevén Gaius Vettius Aquilinius Juvencus (műk. a 4. század első felében), hispaniai presbiter, egyházi költő.
Élete és műve Nem sok adat ismert róla. HispániaiAltaner, i. m., 222. o. előkelő családból származott,Pecz, i. m., Juvencus és Nagy Konstantin római császár idején, valószínűleg 329/330 körülAlbrecht, i. m., 1084–1086. o. adta ki Historia evangelica (más néven Evangeliorum libri IV) című bibliai eposzát 27 + 3384 hexameter terjedelemben, négy könyvben.
Úgy vélte, hogy – bár semmi sem halhatatlan a Földön – a költők hírneve sokáig fennmarad. Mivel a költők művei tulajdonképpen kitalációk, mennyivel inkább halhatatlan hírnevet szerezhet magának az olyan költő, aki az Isteni igazságot beszéli el – egyben ez mentheti meg a szerzőt az utolsó ítélet napján a végső büntetéstől.
Túl akarván szárnyalni Homéroszt és Vergiliust, ő maga is epikus formában állít emléket a kereszténység megalapítójának. Művében leírta Jézus életét, törekedve a Bibliához való szinte szó szerinti hűségre. Jézus gyermekkorának történetéhez (1, 1–306) elsősorban Máté és Lukács evangéliumát, Jézus felnőttkorára vonatkozóan Máté – és helyenként János evangéliumát – használta. Nyelve aránylag egyszerű, verselése folyékony.
Juvencus alkotásával „a keresztény Vergilius” nevet vívta ki magának. A korai keresztény szerzők közül ismeri Szent Jeromos, Faltonia Proba és Nolai Szent Paulinus. Gyakran a Szentírás helyett idézik. A középkorban is népszerű volt: 6 kézirata Karoling-kor előtti, a 9–10. században a legelterjedtebb 30 kézirattal. A 11. századig az iskolai szerzők között szerepelt, majd a reneszánsz idején újra felfedezték.
Jegyzetek
Műve a Patrologia Latina-ban
Források
Vanyó László: Apostoli atyák (Ókeresztény írók 3.), Szent István Társulat, Budapest, 1988, 963 360 371 4
Kapcsolódó szócikkek Ókeresztény irodalom
Kategória:Ókeresztény latin írók